EUR: 322,54 Ft
CHF: 281,98 Ft
2018. október 16., kedd
Gál

Belföld

Látogatói rekordot döntött a kaposvári Seuso-kiállítás

Látogatói rekordot jelentett a Rippl-Rónai Múzeum számára a vasárnap zárult Seuso-vándorkiállítás kaposvári állomása: az intézmény történetében még nem fordult elő, hogy ilyen rövid idő alatt 22 ezer 300-an tekintettek volna meg egy tárlatot – tájékoztatta a polgármesteri hivatal hétfőn az MTI-t.

Közleményükben felidézték, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató kiállítása Székesfehérvár és Zalaegerszeg után érkezett Kaposvárra. A késő római ötvösművészet legjelentősebb ismert leletegyüttesét a kiállítás-sorozat egyetlen dél-dunántúli helyszínén, december 29. és január 21. között vehette szemügyre a nagyközönség.


A kincs Kaposvárt követően Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, majd 2018 nyarától Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz látható – tették hozzá.

A polgármesteri hivatal korábban közölte, az ezüsttárgyakat folyamatosan nagy érdeklődés kísérte a somogyi megyeszékhelyen, volt olyan nap, amikor mintegy 1200-an váltottak belépőt a tárlatnak helyet adó Fő utcai épületbe.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származik. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg Magyarországon, az országból illegális körülmények között jutott ki. A magyar kormány a leletegyüttes első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.

Kapcsolódó Cikkek

  • Nem fűződnek emberi jogok a határsértéshez

    Nem fűződnek emberi jogok a határsértéshez

    Sem a határsértéshez, sem a célországok önkényes kiválasztásához nem fűződnek emberi jogok, ezért amikor az Európai Unió migrációs kérdésben lépéseket tesz, minden esetben a nemzetközi jog talajáról kell kiindulnia, amely világossá teszi, hogy a migráció nem emberi jog – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban, sajtótájékoztatón.