EUR: 323,33 Ft
CHF: 283,29 Ft
2018. augusztus 21., kedd
Sámuel, Hajna

Külföld

Minden amit tudni akart Csehországról!

Január 12-13-án Csehországban elnökválasztást tartanak. Ennek kapcsán tekintsük át a főbb országismertető adatokat!

A Közép-Európában fekvő Csehországot nyugaton és északon Németország, északon Lengyelország, keleten Szlovákia, délen Ausztria határolja, területe 78 867 négyzetkilométer. A 10,7 milliós népesség 63,3 százaléka cseh, 5 százaléka morva, 1,4 százaléka szlovák, 30,3 százalék nem válaszolt a kérdésre a 2011-es népszámláláson, amelyen mintegy tízezren vallották magukat magyarnak. Ugyanekkor 10,3 százalék vallotta magát katolikusnak, 10,5 százalék egyéb vallás hívének, 34,5 százalék vallástalannak, 44,7 százalék nem válaszolt a kérdésre. A főváros az 1,3 milliós lakosú Prága, a hivatalos nyelv a cseh, a hivatalos pénznem a cseh korona.


Gazdaság: Csehország az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával. A nyersanyagokban gazdag országban nagy hagyománya van a nehéziparnak, a mezőgazdaság magas színvonalú, jelentős a turizmusból származó bevétel is. A GDP több mint kétharmadát elsősorban az EU-országokba, főleg Németországba irányuló kivitel adja, ami sebezhetővé teszi a gazdaságot a külső piacok szűkülése esetén. A 2008-ban kezdődött globális pénzügyi és gazdasági válság recessziót idézett elő, a gazdaság teljesítménye 2014-től a reformintézkedéseknek köszönhetően kezdett ismét tartósan növekedni, de kihívást jelent a lakosság elöregedése, a képzett munkaerő hiánya, a nyugdíj- és szociális ellátási rendszer fenntartása. 2016-ban a gazdasági növekedés 2,6 százalék, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 33 500 dollár, a munkanélküliség 4 százalék, az infláció 0,7 százalék volt.

Történelem: A cseh államalapításra a legendák szerint a 9. században, I. Vencel uralkodása alatt került sor. A Cseh Királyság 1002-től a Német-Római Birodalom része volt, a 13. század végén, II. Ottokár alatt a Habsburgokkal versengett Közép-Európa vezetéséért, Prága IV. (Luxemburgi) Károly alatt élte első fénykorát. A 15. század elején a huszita háborúk dúlták, huszita volt a cseh Podjebrád György király is. A Habsburgok 1526-ban szerezték meg a cseh koronát. 1618-ban a protestáns cseh rendek lázadásával kezdődött a harmincéves háború, de a felkelés 1620-ban a fehérhegyi csatában elbukott, Csehország és Morvaország a Habsburg Birodalom örökös tartománya lett.


Az első világháborúban széthullott Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918. október 28-án jött létre a csehek és szlovákok közös állama. A Csehszlovák Köztársaság 1939-ben szétesett, a cseh és morva területeken a megszálló németek protektorátust hoztak létre. Az 1945-ben újjászülető Csehszlovákiában 1948-ban a kommunisták kerültek hatalomra, az ország a szovjet tömb része lett. 1968-ban az “emberarcú szocializmus” megteremtésére tett kísérletnek, a “prágai tavasznak” a Varsói Szerződés intervenciója vetett véget, az ezt követő “normalizáció” a diktatúra visszatérését hozta magával. Az 1989. novemberi “bársonyos forradalom” megbuktatta a kommunista rendszert. A demokratikus Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot rövid idő alatt szétfeszítették a csehek és szlovákok ellentétei, 1993. január 1-jétől Csehország és Szlovákia különvált. Az új Cseh Köztársaság 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2004-ben pedig az Európai Unióhoz.

Államszervezet: Az 1993. január 1-jétől hatályos, többször módosított alkotmány értelmében az állam élén a közvetlenül, öt évre választott és egyszer újraválasztható köztársasági elnök áll, a tisztséget 2013 óta Milos Zeman tölti be. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A felsőház, a szenátus 81 tagját többségi választási elv alapján hat évre választják, kétévente a tagok egyharmadának újítják meg a mandátumát. A 200 tagú képviselőház tagjait közvetlenül, négy évre választják, s csak pártokra lehet szavazni, független jelöltek a pártok listáin indulhatnak.

A legutóbbi, 2017. október 20-21-én tartott képviselőházi választásokon a szlovák származású milliárdos Andrej Babis által alapított jobbközép ANO mozgalom biztos győzelmet aratott, a 200-ból 78 mandátumot szerezve meg, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) 25, a Cseh Kalózpárt és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt 22-22, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 15-15 mandátumhoz jutott. Milos Zeman államfő december 6-án Babist nevezte ki miniszterelnöknek, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban EU-támogatásokkal való visszaélés gyanújával, a rendőrség már kérte mentelmi jogának felfüggesztését. Babis mozgalmával egyetlen párt sem volt hajlandó koalícióra lépni, így december közepén kisebbségi kormányt alakított. A parlament várhatóan január 16-án tart bizalmi szavazást az új kormányról.

Az elnöki tisztségért kilenc jelölt száll ringbe, és ha az első fordulóban egyikük sem kapja meg a szavazatok több mint ötven százalékát, január 26-27-én a két legeredményesebb jelölt részvételével második fordulót tartanak.

Kapcsolódó Cikkek