EUR: 326,36 Ft
CHF: 281,21 Ft
2018. július 23., hétfő
Lenke

Belföld

Miről is szól Vízkereszt? Kiveszett a Három királyok járás hagyománya

Ha megkérdezzük, mihez köthető január 6 -a, sokan azt válaszolják: akkor kell leszedni a karácsonyfát. A többség csupán ennyit tud vízkereszt napjáról, miközben számos néphagyomány kötődik hozzá. A Lokálnak nyilatkozó néprajzkutató szerint sajnos a népszokások egyre inkább kiveszőben vannak hazánkban is.

Vízkereszt karácsony 12. napjaként ismert és számos keresztény számára jelentős ünnepnek számít. Valójában ekkor fejeződik be igazából a karácsonyi időszak és kezdődik a farsang.


A vízkereszt eredetileg négy különböző eseményt ünnepelt, a következő fontossági sorrendben: az Úr keresztségét ; Krisztus első csodáját, amikor a víz borrá változott a kánai esküvőn; Krisztus születését ; és a bölcsek vagy mágusok látogatását.

 (MTI/EPA/Giorgio Onorati)

Mindegyik Isten kinyilatkoztatása az embernek: Krisztus keresztségében a Szentlélek leereszkedik, és az Atya Isten hangja hallatszik, kijelentve, hogy Jézus az Ő Fia.  A kánai esküvőn a csoda feltárja Krisztus istenségét. A születésen az angyalok tanúskodnak Krisztusról, és az Izrael népét képviselő pásztorok előtte meghajolnak.


A 12. éjszaka (vízkereszt) a három király ( Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását is jelzi a kisbabának. Bibliai szóhasználattal élve ők a napkeleti bölcsek. Vízkereszt egyébként a görög epiphany szóból származik és megnyilvánulást jelent. A keleti kereszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7. a karácsony, és 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet.


MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Húsvét mellett korábban vízkereszt volt a másik ünnep, amikor felnőtteket kereszteltek. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Az év hátralévő részében ebből használnak fel kereszteléshez és más szertartásokhoz.

– A karácsonyi időszakot lezáró vízkeresztet a Három királyok napjaként is emlegetik – mondta a Lokálnak Vass Erika. A szentendrei Skanzen néprajzkutatója szerint hazánkban már gyakorlatilag kiveszett az ehhez a naphoz tartozó háromkirályjárás. A korabeli népszokás keretében 10-14 év körüli fiúk és lányok fehér ruhába öltöztek, papírból koronát készítettek a fejükre és egy rúdra ráerősítve egy csillagot is vittek magukkal. A néprajzkutató kiemelte, hogy ennek oka az, hogy a három királyok is a csillagot követték az égbolton.
– Ezek a fiatalok ekkor még nem pénzt, hanem diót, almát kaptak a jókívánságaikért cserébe – mondja Vass Erika, aki egy másik szokásról is említést tett. Katolikusoknál a pap ilyenkor a ministránsokkal végigjárja a házakat és megszenteli az otthonokat. A bejárati ajtó félfájára pedig krétával felírja a dátumot és a három király kezdőbetűjét. Vagyis 20+G+M+B+17. Ami annyit tesz, 2017 és Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

A katolikusok a házszentelést azért tartják fontosnak, hogy Isten áldása megóvja őket és házukat minden veszedelemtől. Ezért egykor az istállókat is megszentelte a pap, hogy az állatok is egészségesek legyenek. Úgy tartották, hogy ha vízkereszt napján kisüt a nap, megolvad a háztetőn a hó, akkor hosszú télre kell számítani.

Manapság sajnos már csak ritkán lehet találkozni olyan lakásokkal, ahol a bejárati ajtón szerepel az otthonok megszentelésének dátuma. Erdélyben például ez még gyakrabban előfordul, még panellakásokban is.

– Érdekességként elmondható, hogy a szerb ortodox egyházban január 6-án ünneplik karácsonyt, így a magyarországi szerbek körében is január 6-8. a méltó ünneplés ideje – tette hozzá Vass Erika.

A világ különféle pontjain egyébként más-más módon ünneplik vízkeresztet. Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon ajándékot hoz a jó gyerekeknek. Az ajándékozás alapja az, hogy Befanát elhívták a pásztorok magukkal, amikor a kis Jézus megszületett, de ő nem tartott a pásztorokkal, amit később megbánt, ezért azóta a gyermekeknek visz ajándékot. Franciaországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon kapják az ajándékot karácsony helyett. Ortodox körökben a papok fából készült keresztet dobnak a vízbe, majd a hívők beugranak érte.

Az ortodox kereszténység egyik legősibb ünnepén a keleti keresztény egyházak hívei jelképesen lemossák magukról bűneiket. Úgy tartják, aki ilyenkor megfürdik, egész évben egészséges lesz. Az orosz ortodox hívők a pópa által megszentelt, jeges vízbe merülés előtt keresztet vetnek, és imádkozva háromszor megmerítkeznek abban.

Kapcsolódó Cikkek