EUR: 313,80 Ft
CHF: 276,38 Ft
2019. március 19., kedd
József, Bánk

Belföld

Összefogásra van szükség a kulturális örökség megóvásához

A tudományos élet képviselőinek, a műemlékvédelmi szakembereknek, a műemléktulajdonosoknak és a kormányzatnak közösen kell tenni a magyar kulturális örökség megismeréséért, megőrzéséért és átörökítéséért – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár szerdán az MTI-nek.

Latorcai Csaba felidézte, hogy kedden a Magyar Tudományos Akadémián örökségvédelmi konferencia nyitotta meg a Kulturális Örökség Európai Éve szakmai programsorozatát. A tanácskozás résztvevői megismerkedhettek többek között az év magyarországi megvalósítási stratégiájával, az állami műemlék-helyreállítási projektekkel, valamint a magyar kormány értékmegőrzésre vonatkozó elveivel és célkitűzéseivel.


“Nagyon fontosak és hasznosak az ilyen jellegű találkozók” – emelte ki az helyettes államtitkár, aki szerint a Kulturális Örökség Európai Évének egy kezdetnek kell lennie “egy újfajta közös együttgondolkodási és együttgondoskodási folyamat kialakításában”.

Latorcai Csaba kiemelte, hogy a kormány az elmúlt években átalakította a kulturális örökségvédelem szervezeti rendszerét annak érdekében, hogy minél inkább polgárbarát legyen az ügyintézés, és a műemléktulajdonosok ne teherként, hanem lehetőségként éljék meg, hogy műemléki épületet birtokolnak.


Mint mondta, a műemléki érték megtartó felújítása prioritás, amelynek érdekében a kormányzat biztosította a társasági adókedvezmény igénybevételének lehetőségét, ugyanakkor további támogatási rendszer kidolgozását is tervezi, különös tekintettel a magánszemély műemléktulajdonosok által végzett felújítások műemléki többletköltségeinek esetleges kompenzálására.

Felidézte azt a néhány hónappal korábbi kormánydöntést is, amelynek értelmében a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt létrejövő Magyar Építészeti Múzeumot és műemlékvédelmi dokumentációs központot a kormány mind anyagi, mind infrastruktúra biztosításával támogatja, hogy a magyar építészetnek végre megfelelő gyűjteménye lehessen.

“Elindítottuk továbbá a Népi Építészeti Programot is, amely legveszélyeztetettebb örökségünk, a népi műemlékek megóvását szolgálja” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a programra tavaly több mint 300 millió, idén pedig 1,5 milliárd forintot fordít a kormányzat.

Mindezeken túl fontos rekonstrukciós és helyreállítási projektek valósulnak meg a Nemzeti Várprogram és a Nemzeti Kastélyprogram, a határon túli kulturális örökség védelmét célzó Rómer Flóris Terv, valamint a budai Vár és a Várnegyed megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv keretében – sorolta a helyettes államtitkár.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács a 2018-as évet a Kulturális Örökség Európai Évének nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára és értékeire, valamint előmozdítsa és támogassa a közös kulturális örökség védelmére, megőrzésére, népszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket.

Kapcsolódó Cikkek

  • Hollik: Belülről kell megváltoztatni az uniót

    Hollik: Belülről kell megváltoztatni az uniót

    Az Európai Unió teljesen rossz működése, a bevándorláspárti politikája és elfordulása a keresztény értékektől Magyarország számára kockázatot jelent – mondta Hollik István az ECHO TV Bayer show című műsorában.

  • Nyomozhatnak a jobbikos után

    Nyomozhatnak a jobbikos után

    Felfüggesztette az Országgyűlés Farkas Gergely jobbikos képviselő mentelmi jogát, amiért Farkas 2018-ban még jelöltként 600 ezres kötlségtérítést ajánlott Kiskunhalason az LMP jelöltjének, hogy cserébe Midi Melánia visszalépjen a választástól.

  • A politika nem nélkülözheti az írástudókat

    A politika nem nélkülözheti az írástudókat

    A politika nem nélkülözheti az írástudókat – mondta Balog Zoltán korábbi emberi erőforrás miniszter, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke, a Magyar politikai enciklopédia bemutatóján, hétfőn Budapesten.