EUR: 317,60 Ft
CHF: 280,86 Ft
2019. január 19., szombat
Sára, Márió

Egyéb

85 éve gyújtották fel a Reichstagot

Ma 85 éve, hogy kigyulladt a Reichstag.

A német parlament épülete 1933. február 27-én lobbant lángra. A gyújtogatást egy Marinus van der Lubbe nevű holland kommunista tervelte ki és követte el. Van der Lubben semmilyen politikai párttal nem állt kapcsolatban, de szimpatizált a munkásosztály tagjaival, ezért miattuk a Reichstag elleni akcióval, annak felgyújtásával kívánt tiltakozni, hogy ezzel is ellenállásra sarkallja a munkásokat. A férfi zavarodott volt, amikor elfogták, miközben félmeztelenül mászkált a Reichstag épületében. A tűz egyébként nagyon gyorsan terjedt szét az ülésteremben, így lehetetlenség volt megfékezni. A történelmi épület teljesen kiégett.


A történetek részletesen dokumentálta a korabeli sajtó.

Innen tudjuk, hogy február 27-én 21 órakor Lubbe egyedül, egy ablakot betörve mászott be a Reichstagba, ahol hatvan tüzet gyújtott. De ekkor még nem ért el “sikert”, ugyanis a bútorok és az ajtók nem fogtak tüzet eleinte. Később azonban igen, ugyanis a fából készült bútorokkal telerakott ülésteremben lángra kapott a berendezés.


Viszonylag gyorsan, már 21 óra 14 perckor riadóztatták a tűzoltókat, akik azonnal az égő Reichstaghoz siettek, mindössze négy perc alatt a helyszínen voltak. Az ajtók többsége azonban zárva volt, így a tűzoltók létrákat támasztottak az ablakokhoz, és így jutottak be az épületbe 21 óra 23 perckor. Nem sokkal ezután a rendőrök is megérkeztek, sőt a tömeg is elkezdett gyülekezni az égő épület környékén. 21 óra 35 perckor már az SA és az SS emberei is megjelentek a helyszínen azzal a feladattal, hogy az embereket távol tartsák az égő épülettől.

A hő hatására az ülésterem feletti üvegkupola szétrobbant. A tűz nem terjedt át más épületekre.

Van der Lubbét, a tettest a rendőrök a helyszínen 21 óra 26 perckor letartóztatták a Bismarck-teremben. Egy rendőr többször meg is ütötte a férfit. Lubbe a kihallgatás során elismerte a gyújtogatást. Azt is elmondta, hogy gyufával és gyújtóssal csinálta a tüzet a munkásosztály érdekében.

Hitler az eset hallatán sokkot kapott, ezért helyettese, a Reichstag elnöke, Hermann Göring adta ki az első parancsokat a történtek után.

Adolf Hitler, a nem sokkal korábban kinevezett német kancellár azonnal kihasználta az adódó alkalmat, és a felelősséget a kommunistákra hárította. Így tudta elérni, hogy a pártot betiltsák. De a kancellár itt nem állt meg: elérte azt is, hogy felfüggesszék a weimari alkotmány legfontosabb pontjait, és parlament nélkül, szükségrendeletekkel kormányozhasson tovább. Megsemmisítette a kommunista mandátumokat, a párt tagjait pedig az ekkoriban felállított koncentrációs táborokba vitette. Ezt követően pedig megszavaztatta a még működő parlamenttel a híres felhatalmazási törvényt. A hadsereget ugyanakkor nem az alkotmányra, hanem saját személyére eskette fel. Megszüntette a demokráciát is, és az eset apropóján bevezette a diktatúrát.

Marinus van der Lubbét és három bolgár kommunistát  Georgi Dimitrovot, Vaszil Tanevet, valamint Blagoj Popovot, továbbá a német Ernst Torglert, a kommunista párt elnökhelyettesét is letartóztatták a hatóságok, mindannyiukat bíróság elé állították Lipcsében.

A per ősszel, szeptember 21-én kezdődött a Birodalmi Legfelsőbb Bíróság épületében. Lubbét megbilincselve hozták a tárgyalóterembe, a többi vádlottat bilincs nélkül.

Lubbe tagadta a nemzetiszocialisták elméletét a kommunista összeesküvésről, ezért az ügyészek 171 tanút idéztek be a vád igazolására. A gyújtogatásért az elkövetés időpontjában nem volt kiszabható halálbüntetés, azonban később rendeleti úton bevezették, sőt maga Hitler március 23-i beszédében egyértelművé tette, hogy a tettesekkel szemben így kíván eljárni.

A bolgár vádlottak felmentették, és mindannyiukat kitoloncolták a Szovjetunióba 1934. február 27-én. Torglert szintén felmentették, Marinus van der Lubbéra azonban kiszabta a bíróság a legszigorúbbat, a halálbüntetést. A holland férfit 1934. január 10-én Lipcsében lefejezték.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

  • Ön is segíthet a beteg édesapán!

    Ön is segíthet a beteg édesapán!

    Tomek Zoltán élete csatáját vívja. Ismét. A Nyíregyháza Spartacus szurkolójának megsegítésére árverés indult: egy olyan Szpari felsőre lehet licitálni, melyet válogatott labdarúgók írtak alá – olvasható a nyíregyházi focicsapat hivatalos facebook oldalán.

  • Kibérelhető a civil ház

    Kibérelhető a civil ház

    Megújult a kerületi önkormányzat Civilháza – volt Corvini Domini épülete – a Táncsics utca 10. szám alatt. A felújítás költsége közel 35 millió forint. Az épület felújítása kívül-belül a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet munkáját dicséri.