EUR: 322,77 Ft
CHF: 281,53 Ft
2018. október 21., vasárnap
Orsolya

Belföld

A Közép-európaiak kétharmada szimpatizál Magyarországgal

Összességében pozitív a szomszédos országok és a velük való kapcsolatok megítélése hazánkban – derül ki a Nézőpont Intézet Charta XXI Megbékélési Mozgalom számára készült közvélemény-kutatásából. A felmérés alapján ugyanakkor Ukrajna megítélése jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése is 18 százalékpontot esett. A kutatás Magyarország megítélését is vizsgálta nyolc kelet-közép-európai országban, ahol tízből több mint hatan (63%) alkottak pozitív véleményt hazánkról.

A Nézőpont Intézet a Charta XXI Megbékélési Mozgalom megbízásából 2016 óta minden évben felméri, hogy a magyarok milyen véleménnyel vannak a szomszédos országokról és a velük való kétoldalú kapcsolatokról.


A megkérdezettek leginkább Ausztriáról (73%), Horvátországról (68%), Szlovákiáról (58%) és Szlovéniáról (57%) alkottak pozitív véleményt. Szerbia és Románia esetében közel azonos arányban bírnak pozitív és negatív véleménnyel (a szerbek esetében 32% alkotott pozitív és 29% negatív véleményt, míg a románok esetében 35% alkotott pozitív és 37% negatív véleményt). Ukrajna megítélése viszont már egyértelműen negatív a magyarok körében, keleti szomszédunkról csak 23% alkotott pozitív és 43% negatív véleményt.

A kétoldalú kapcsolatokat a magyar-ukrán reláció kivételével pozitívan ítélik meg a magyarok. Leginkább a magyar-horvát (68%), a magyar-osztrák (67%), valamint a magyar-szlovén és a magyar-szlovák (59-59%) kétoldalú kapcsolatokkal vagyunk elégedettek. A magyar-szerb (46%) és a magyar-román (44%) kétoldalú kapcsolatokat nézve is többen vannak ugyanakkor azok, akik inkább elégedettek. Egyedül Ukrajna esetében ítéljük negatívnak a kétoldalú kapcsolatokat (33% elégedett  és 38% elégedetlen).


A szomszédos országok és a kétoldalú kapcsolatok megítélése összességében stabil képet mutatott az elmúlt években. Ukrajna megítélése viszont jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése 18 százalékponttal. Ennek hátterében a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény körüli viták, valamint az őket érő atrocitások állhatnak. A többi ország megítélése és a kétoldalú kapcsolatokról alkotott vélemény 2016-hoz képest szinte minden esetben javult vagy legalábbis érdemben nem változott. Ennek hátterében az állhat, hogy a magyar kormány évek óta a regionális partnerség javításán dolgozik.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek