EUR: 322,54 Ft
CHF: 281,98 Ft
2018. október 16., kedd
Gál

Külföld

A pingvinek 70 százaléka veszélybe kerülhet

A világ királypingvin-állományának 70 százalékát veszélyezteti a klímaváltozás: amennyiben nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, 1,1 millió költőpárnak kell új költőhelyet keresnie.

Az Emiliano Trucchi evolúcióbiológus vezette nemzetközi kutatócsoport a Nature Climate Change című szaklapban mutatta be tanulmányát.


A királypingvinek (Aptenodytes patagonicus) az Antarktisztól északra elhelyezkedő, úgynevezett szub-antarktikus szigeteken költenek, feltéve, ha egész évben jégmentesek homokos vagy kavicsos partjaik. Életterük így nagyon töredezett, kolóniáik áthelyezése nem egyszerű.

Az egy méter magas állatoknak elsősorban tartalmas és stabil táplálékforrásra van szükségük utódaik táplálására. Ebben a pingvinek évezredeken át támaszkodhattak az úgynevezett antarktiszi poláris frontra. Ez az áramlati rendszer a tápanyagban gazdag mélytengeri víz felemelkedése révén gondoskodik a pingvinek kielégítő táplálékáról. A klímaváltozás miatt azonban ez a poláris front dél felé húzódik és mind jobban eltávolodik a királypingvinek költőterületétől. Az utódaikat nevelő állatok így arra kényszerülnek, hogy a tápanyag keresésekor egyre jobban eltávolodjanak a kolóniától.


Ez könnyen oda vezethet, hogy a fiatal állatok nem jutnak elég táplálékhoz és a populáció összeomlik.

A becslések szerint a teljes pingvinállomány fele teljesen elveszítheti életterét. Ez elsősorban a Crozet-szigeteken és a Prince Edward-szigeteken élő költőkolóniákat érinti.

A teljes állomány mintegy 21 százalékának élettere pedig a táplálékforrástól való egyre növekvő távolság miatt változhat meg erősen. Ezzel az a probléma, hogy a déli-sarkvidéki régióban csak nagyon kevés olyan sziget van, amely alkalmas lehetne a költőkolóniák befogadására.

A faj számára ez nem újdonság – fogalmazott Trucchi, aki munkatársaival genomelemzések révén rekonstruálta, hogyan változott a populáció mérete az elmúlt 50 ezer évben.

Az eredmények szerint korábbi klímaváltozások, valamint a tengeráramlatok és az antarktiszi poláris front ezzel járó eltolódásai újra és újra kritikus időszakokat hoztak a madarak életébe, legutóbb 20 ezer évvel ezelőtt. Az, hogy a királypingvinek megbirkóztak ezekkel a változásokkal, reményt ad a kutatóknak.

“A különböző pingvinkolóniák közötti nagyon csekély genetikai eltérés arra utal, hogy a kolóniák között rendszeresen vándoroltak ide-oda az állatok” – írta Trucchi a Bécsi Egyetem közleményében.

Nyilvánvaló, hogy a királypingvinek ügyesen találnak új, biztos költőhelyet, ha jelenlegi kolóniájuk nehéz helyzetbe kerül. A Heard-szigeten, a Bouvet-szigeten és a Déli-Georgia-szigeten részben sikerült kompenzálniuk eddigi élettérveszteségüket.

Kapcsolódó Cikkek

  • A nap képe: Tök jó

    A nap képe: Tök jó

    Egy 415 és egy 505 kilogrammos, hatalmas takarmánytököt vizsgál kikerekedett szemekkel egy fiatal fiú a moldovai főváros, Chisinau alapításának 582.

  • IPad helyett egy agyagdarabot vett

    IPad helyett egy agyagdarabot vett

    Nem kötött túl jó üzletet egy Kanadában élő férfi, aki 216 ezer forintnak megfelelő összeget költött egy iPad-re, ám csúnyán átverték.