EUR: 322,77 Ft
CHF: 281,53 Ft
2018. október 21., vasárnap
Orsolya

Sport

Benkő László: Becsület, szív, akarat és jövőkép nélkül nem léphet előre a futballunk

Tudták, hogy Benkő László, a szépségipari cikkeket gyártó Caola cég tulajdonosa még a közgazdasági tanulmányait is félbehagyta, csakhogy futballista lehessen, ám egy térdsérülés közbeszólt?  Ám ez nem tántorította el a futballtól, volt a Budapesti Honvéd szakosztályvezetője, a Kispest-Honvéd elnöke, na és ő volt a rendszerváltás utáni második MLSZ-elnök. A 85 évesen is minden nap dolgozó Benkő László erről, a stadionépítésekről, és a külföldi ezdőkről is beszélt a magyar futballal foglalkozó mifocink.com új riportsorozatában.


Nagyon sok munka van, most költözünk éppen az új irodába és az új gyárba. Persze, régebben minden jobban ment, volt, hogy több mint ezer ember dolgozott a Caola hat gyárában, de azért itt is jó lesz minden – mondta büszkén Benkő László, miközben bemutatta az új diósdi üzemet.


Benkő László diósdi irodája tele van emlékekkel és kupákkal (Fotó:mifocink.com)

Persze, mint minden fiatal, Benkő László is ismert futballista akart lenni, sőt, 1952-ben a Bp. Honvéd labdarúgója lett. A sportkarrier reményében közgazdasági tanulmányait is félbehagyta, ám egy térdsérülés közbeszólt.
– Emiatt még nem szakadtam el a Honvédtól, hiszen előbb szakosztályvezetője, majd elnöke lettem a klubnak – mondta, ám arra a kérdésre, miszerint abban az időben a Honvéd kivételezett klub volt, lényegében kánaán volt az egyesületnél összehúzott szemöldökkel válaszolt.
– Erről csak annyit, hogy az úgynevezett VIP helyiségben egy madzag volt a WC lehúzója. Elhanyagolt volt a Bozsik Stadion, senki nem törődött vele. Persze, az igaz, hogy bárkit le tudtunk igazolni, akit akartuk. Bár egyetlen játékost sem köteleztünk arra, hogy piros-fehérben játsszon, de az is igaz, hogy senki nem akart mondjuk Sopronkőhidára menni katonának.
Kispesten sokat köszönhetnek Benkő Lászlónak, hogy mást ne mondjunk, ő vezényelte le a hadseregről való leválást, illetve a szakosztály önállósodását is.

A Honvéd után 1994-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség rendszerváltás utáni második elnöke lett. Megválasztásának története természetesen egy lemondással kezdődött: június 9-én, a válogatott Belgium elleni 3-1-es vereségének napján a szövetségi kapitány Verebes József mellett távozott az MLSZ elnöke, Laczkó Mihály. Maga helyett 1978 és 1986 közötti elődjét, Szepesi Györgyöt ajánlotta, aki elvállalta a jelöltséget, de jelentkeztek mások is. A liga saját elnökét, Mezey Györgyöt jelölte, az edzők Genzwein Ferencet ajánlották, a közgyűlésre legtöbb tagot delegáló amatőr klubok pedig Benkő Lászlót, a Caola Rt. tulajdonosát, a Kispest-Honvéd FC elnökét jelölték.
Merthogy Benkő László akkor már a Caola tulajdonosa volt, mégis úgy véli, hogy nem az üzleti életben elért sikerek, hanem sportvezetői pályafutása miatt választották meg MLSZ elnöknek.
– Pedig én nem is akartam elnök lenni, hiszen akkor a szövetség áldatlan állapotok között működött. Persze, kicsit motivált, hogy rendet tegyek a szövetségben és a magyar futballban, de ez akkor esélytelen volt. Hogy mást ne mondjak, mindössze heten dolgoztak akkor a szövetségben, amely három év alatt három különböző albérletben működött. Sőt, az, hogy működött, lényegében nem is nekünk, hanem az UEFA-nak és a német szövetségnek volt köszönhető. Magunktól ugyanis még a villanyszámlát sem tudtuk kifizetni, ők küldtek pénzt a működésre.


És hogy a németeknek vagy épp az UEFA-nak mi érdeke fűződött ahhoz, hogy pénzzel segítse az MLSZ-t?
Nos, Benkő László is elmesélte, miközben beszélt a Caola privatizálásáról, a futball mostani állapotáról, a labdarúgó akadémiákról és Georges Leekensről is a mifocink.com cikkében, amit ide kattintva tudnak elolvasni.

Kapcsolódó Cikkek

  • Veszélyben Mourinho állása

    Veszélyben Mourinho állása

    Akár az állásába is kerülhet José Mourinhónak, a Manchester United vezetőedzőjének, ha szombat délután vereséget szenved korábbi sikerei helyszínén, a Chelsea otthonában az angol labdarúgó-bajnokság kilencedik fordulójának nyitómérkőzésén.

  • 24 éremmel zártuk az ifjúsági olimpiát

    24 éremmel zártuk az ifjúsági olimpiát

    Magyarország 24 éremmel – 12 arannyal, 7 ezüsttel és 5 bronzzal – zárta a Buenos Aires-i ifjúsági olimpiát. Ez minden idők legjobb szereplése. Fiatal sportolóink közül az úszó Milák Kristóf és Késely Ajna volt a legeredményesebb három-három győzelemmel, előbbinek pedig még egy ezüstje is van.