2018. szeptember 19., szerda
Vilhelmina

Külföld

Először hoztak létre működő emberi veseszövetet élőszervezetben kutatók

Először hoztak létre működő, vagyis vizelettermelésre képes emberi veseszövetet élő szervezetben kutatók, akik szerint eredményeik mérföldkövet jelentenek a vesebetegségek kezelésének fejlesztésére irányuló kutatásokban.

A Stem Cell Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői laboratóriumban növesztett humán embrionális őssejtekből hoztak létre veseglomerulusokat – érgomolyagokat -, amelyeket egy természetes kötőszövetként működő gélszerű anyaggal kevertek össze, majd egerek bőre alá fecskendeztek – írta a medicalxpress.com.


Három hónappal később a szövetvizsgálati eredmények kimutatták, hogy az egerek szervezetében a vese működési alapegységét jelentő nefronok képződtek. (A nefron vesetestecskéjében – ezt az érgomolyag és az úgynevezett Bowman-tok alkotja – képződik az elsődleges szűrlet, amely a csatornarendszerében vizeletté alakul és a vizeletelvezető rendszer felé továbbítódik.)

A létrejött nefronok rendelkeztek az emberi vesében lévő nefronok alkotóelemeinek döntő részével, köztük a közeli (proximális) kanyarulatos csatornával, a távoli (distalis) kanyarulatos csatornával, a Bowman-tokkal, valamint a Henle-kaccsal.


Az egerekben továbbá – saját érrendszerünkhöz kapcsolódó – hajszálerek (kapillárisok) fejlődtek ki az új “mini-vesék” táplálására. A kutatók szerint azonban nagy artéria híján a szerv csupán a töredékét képes ellátni a teljes feladatának. A kutatók ezért most sebészekkel együttműködve dolgoznak azon, hogy egy artéria “bevezetésével” biztosítsák a létrehozott “mini-kiválasztószervek” jobb vérellátását.

Az apró szűrőegységek működőképességének teszteléséhez a szakemberek egy fluoreszkáló fehérjét használtak, amely megszínezte a vér átszűrésével keletkezett vizeletszerű anyagot. A kutatók nyomon követték a fehérje útját és kimutatták a “mini-vesék” csatornáiban, bizonyítva a szürletképződést.

A tanulmányt vezető Sue Kimber, a Manchesteri Egyetem professzora szerint a szűrőegységek működőképessége tehát bizonyított, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora százalékban funkcionálnak.

“Világszerte kétmillió embernél alkalmaznak dialízist, vagy transzplantációt veseelégtelenség miatt, és sajnos további kétmillióan halnak meg évente amiatt, hogy nem férnek hozzá ezekhez a kezelésekhez” – húzta alá Adrian Woolf, az egyetem professzora, hozzátéve, hogy a mostani felfedezésük egy nap remélhetőleg segíteni fogja a páciensek kezelését.

A tanulmányt a brit Medical Research Council és a Kidney Research UK jótékonysági szervezet támogatta.

Kapcsolódó Cikkek

  • A nap képe: Pusztító Florence

    A nap képe: Pusztító Florence

    Emelkedett az Egyesült Államok keleti partvidékén pusztító Florence trópusi vihar halálos áldozatainak száma, közben Észak-Karolinán tornádók söpörtek végig.

  • Ezreket kapcsolt le az áramhálózatról egy macska

    Ezreket kapcsolt le az áramhálózatról egy macska

    Több, mit 7500 New Orleans-i ügyfelet kapcsolt le az áramellátásról egy kóbor macska, amikor az bejutott a szolgáltató telephelyére. Az áramszünet leginkább a város üzleti negyedét és néhány szomszédos környéket érintett, a közüzemi szolgáltató pedig egyelőre nem jött rá, hogy a cica mégis hogyan tudta megkerülni az állomás biztonsági eszközöket.

  • Eső tette milliárdossá a kertészkedő férfit

    Eső tette milliárdossá a kertészkedő férfit

    A virginiai Amelia Courthouse-ban élő Charles Martin azt állítja, hogy egy nyári égszakadásnak köszönheti, hogy kőgazdag lett. A mázlista férfi ugyanis azt állítja, hogy miután hazatért a munkából, nekilátott levágni a füvet háza körül, ám egy hirtelen jött eső keresztül húzta számításait.