EUR: 322,99 Ft
CHF: 281,29 Ft
2018. október 19., péntek
Nándor

Egyéb Nyíregyháza

Kétszer halt meg egy este alatt Carmenként

Carmen történetének egy évek óta nagy sikerrel játszott adaptációjával ismerkedhetnek meg a Móricz Zsigmond Színház nézői a Táncfarsang keretén belül a Kecskemét City Balett előadásában február 20-án, kedden 19 órától.

Barta Dóra

A végzet asszonyának tragikus sorsát ezúttal Barta Dóra, az együttes művészeti vezetője koreografálta és rendezte, aki néhány éve a Szegedi Kortárs Balett produkcióiban maga is táncolta a címszerepet.


– Különleges emlék fűz a Carmenhez – nyilatkozta a Lokál Extrának a Harangozó-díjas érdemes művész. – Azon túl, hogy Juronics Tamás koreográfiájában táncolhattam Carment, kicsit korábban a Szegedi Kortárs Balett számára készített egy adaptációt a holland Uri Ivgi is, aki szintén engem választott címszereplőnek. Így az az érdekes helyzet adódott számomra, hogy eltáncolhattam a cigánylány szerepét először az egyik, majd a másik produkcióban egy estén a kétféle Carmen-szerkesztés okán. Azt szoktam mondani: egy este alatt kétszer haltam meg Carmenként, harmadszor pedig az öltözőben a fáradtságtól. Különleges időszak volt, mert egymástól eltérő, markáns és izgalmas felfogásban játszhattam a címszerepet. Amikor a Kecskemét City Balett számára választok darabot, akkor a társulatomban táncoló művészektől szerzek inspirációt, s arra törekszem, hogy minél érdekesebb feladatot jelentsen számukra a készülő produkció. Az immár öt éve működő balettegyüttes a Carment 2015 áprilisában mutatta be, addigra már kellően „összeforrott a csapat”. Karizmatikus, izgalmas női jelenségek voltak köztük, tökéletesen alkalmasak a mű szerepeire, ráadásul Carmen személyisége mindig érdekelt, s úgy éreztem, időszerű is szólni róla, a közönség szempontjából pedig fontos volt a közismert, könnyen érthető történet, hogy minél több néző szívéhez találjunk el a balett segítségével.

Barta Dóra, a Carmen koreográfusa és rendezője
Carmen a Kecskemét City Balett előadásában

Mint Barta Dóra elmondta, az általa készített koreográfia elsősorban a „vadászó nő” archetípusát igyekezett kibontani. Egy kerettörténetet is készített a műhöz, ami a mába helyezi a cselekményt. Egy elegáns fogadás jómódú vendégei érkeznek életük sokadik partijára. A gyors tempóban unalomba fulladni készülő összejövetel házigazdája rendhagyó ötlettel próbálja feldobni a hangulatot. Felajánlja, hogy vendégei rendelkezésére áll egy spanyol jelmezkollekció, öltözzenek be, s innen már megállíthatatlanul haladnak elkerülhetetlen végzetük felé, köztük egy varázslatos lánnyal, akit úgy hívnak: Carmen. Ettől kezdve kibontakozik a Mérimée kisregényéből jól ismert történet. A Carmen zenéje különösen élvezhető, szerethető: Bizet operájának átirataként Scsedrin készített egy balettszvitet. A Kecskeméti Katona József Színház balettigazgatójaként is tevékenykedő művészt az irodalmi művet alapul véve elsősorban az izgatta, mi lehet a forrása a spanyol nő végzetes vonzerejének, amivel az ujja köré tudta csavarni a férfiakat. Kecskeméten nagy sikerszériát megélt ez az előadás, és ez balett esetében nem akármilyen fegyvertény. Sok rajongót szerzett a táncművészetnek, ezért Dóra ajánlja a nyíregyházi nézőknek, köztük azoknak is, akik eddig még nem láttak balettelőadást.


 

Kapcsolódó Cikkek