2018. október 23., kedd
Gyöngyi

Belföld

Kevesebb cikk jelent meg Magyarországról tavaly, de arányaiban több a kritikus írás

Ötödével kevesebb tudósítás jelent meg a nemzetközi sajtóban Magyarországról tavaly, mint egy évvel korábban, ugyanakkor 29-ről 37 százalékra nőtt a bíráló beszámolók aránya; 61 százalék ugyanakkor tényszerű volt – állapítja meg 18 ország 115 nyomtatott és online médiumának tevékenységét áttekintő elemzésében a Nézőpont Csoporthoz tartozó Médianéző Kft.

Az eredményeket bemutató pénteki budapesti eseményen Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt: láthatóan összehangolt, bizonyos esetekben “a szavak szintjén is koordinált” támadás zajlik az ország ellen, de mostanra a korábbinál sokkal hatékonyabban sikerül külföldön is láthatóvá tenni a magyar véleményt, és ez már ezekben az adatsorokban is megmutatkozik.


Hozzátette: támpontot adnak a Magyarország-kép külföldi alakításához a kedvező gazdasági mutatók, amelyekről “nem lehet ideologikusan megnyilvánulni: ezek tények”, s amelyek visszaigazolják a kormány egyes lépéseit.

Hozzátette: az Európa jövőjéről folyó vita masszívan megjelenik a most zajló polémiákban, ez pedig szervesen és elválaszthatatlanul összekapcsolódik a migráció témájával. Megjegyezte, a sajtószereplésekben nyomon követhető, hogy a miniszterelnök már évekkel ezelőtt “politikai tényező lett”, aki jól mozog a médiatérben és “eltalálja korunk fontos témáit”.


Az elmúlt másfél-két évben megjelent veszélyes és megengedhetetlen tendenciaként említette “a politikai aktivisták feltűnését az újságírók soraiban”, hangsúlyozva, hogy “a magyar kormány mindig is rendelkezésére állt azoknak, akik valóban írni akarnak rólunk”.

Kovács Zoltán arról beszélt, hogy a választási kampányban az eddigieknél “keményebb dolgokra” kell számítani, “nem fog számítani a tény, nem fognak számítani szabályok, hanem jönni fog a mocskolódás és a részben a kétségbeesés által vezérelt gyűlölet, ami soha nem jó tanácsadó”.

A hatodik alkalommal, most Ellenszélben – Magyarország nemzetközi médiaképe 2017-ben címmel elkészített elemzést bemutatva Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője arról beszélt, e munka célja nem íz ítéletmondás, hanem az adatok megismerése volt, “hogy a tények alapján ki lehessen alakítani azt, mi a teendője Magyarországnak”. Fontosnak nevezte azt is, hogy “megértsük a világsajtó gondolkodását”.

Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője az adatokat ismertetve arról beszélt: a 10 ezer 966 elemzett megjelenés 21 százalékos csökkenést jelez, ezeken belül a kormány témái domináltak a nemzetközi sajtóban.

Mint mondta, a migrációval több beszámoló foglalkozott, mint a felsőoktatási törvény módosítása és Soros György Magyarországgal kapcsolatos említése együttvéve, ugyanakkor az ellenzék nem tudta átlépni “az ingerküszöböt”.

Szólt arról is: Orbán Viktor miniszterelnök egymaga kétszer több megjelenést generált, mint a tízes toplista többi szereplője, ide ráadásul csak két ellenzéki politikus – Fekete-Győr András (Momentum) és Vona Gábor (Jobbik) – került be.

Közlése szerint a legtöbbet az osztrák, a szlovák és a spanyol sajtó foglalkozott Magyarországgal, a legtöbb negatív anyag tavaly áprilisban a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán jelent meg; ezt említette az egyetlen hónapként, amikor többségbe kerültek a negatív beszámolók.

Boros Bánk Levente megjegyezte, hogy az egész évet tekintve a német, a francia és az olasz sajtó volt Magyarországgal szemben a legkritikusabb, a szerb, az orosz és az ukrán a legobjektívebb, megemlítve, hogy “a nyugat-európai sajtó bírál, a közép-kelet-európai tájékoztat”.

Kapcsolódó Cikkek