EUR: 322,67 Ft
CHF: 282,19 Ft
2018. október 22., hétfő
Előd

Egyéb Nagykanizsa

Magyar boltba magyar bogyóst!

A Mura-program segítségével 1,2 milliárd forintos fejlesztést valósít meg 12 Kanizsa környéki családi gazdaság. A termelők máris négy áruházláncnak szállítanak, és arra számítanak, hogy bogyós gyümölcseikkel vissza tudják szorítani az importot.

A fejlesztéseket bemutató nagyrécsei sajtótájékoztatón Hivekovics Ákos elmondta, hogy öt éve alakult a termelői csoport, amely ma már 65 hektáron termeszt áfonyát, fekete szedret, körtét és málnát. A termelő az együttműködés eredményeit részletezve sorolta: 30 hektáron termesztenek – úgynevezett jégháló alatt – körtét, 6 hektáron, fedett körülmények között, fekete szedret, valamint vödrös módszerrel 4 hektáron málnát és 8 hektáron áfonyát, de az utóbbi termőterület hamarosan csaknem a duplájára nő.


Hivekovics Ákos szerint a bogyós gyümölcsök iránt jelentős a magyarországi kereslet, de ezt jobbára importból elégíti ki a hazai kereskedelem. A nagyrécsei termelői csoport abban bízik, hogy a fejlesztéseknek is köszönhetően a korai bogyósok behozatalát hamarosan akár teljesen ki tudják váltani dél-zalai gyümölcsökkel. Termékeik már most is négy áruházláncnál megtalálhatók.

A tizenkét családi gazdaság 1,2 milliárd forintos beruházást valósított meg a közelmúltban, amihez mintegy 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyert a Mura Nemzeti Program (MNP) segítségével. Cseresnyés Péter, az MNP miniszteri biztosa, a térség országgyűlési képviselője leszögezte, céljuk az, hogy erősítsék a dél-zalai – Muraföldének elnevezett – térség gazdaságát, elsősorban agrár- és turisztikai területen.


A nagykanizsai és letenyei járás mintegy 80 településén szorgalmazzák és segítik a vállalkozások, termelők együttműködését, a hálózatok kialakítását, az ötletek megvalósítását. A Mura-program közvetlenül, pályázatokkal is támogatja a helyi gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósítását, illetve, mint a nagyrécsei termelői közösség esetében is, aki csatlakozik az MNP-hez, pluszpontokat kaphat az elbírálásnál, például a vidékfejlesztési kiírásokon.

Cseresnyés Péter arról is beszélt, a muraföldei fejlesztések központja Nagykanizsa, ahol egyebek mellett élelmiszeripari beruházásokat terveznek, s ezzel párhuzamosan akarják erősíteni Murafölde gazdaságát, növelve például a térség megtartó erejét, segítve az itt élők boldogulását. Ugyanezért fontos a turizmus élénkítése is.

– Megannyi természeti kincsünk van, amelyeket érdemes felfedezni, akár gyalog, akár kerékpárral – fogalmazott Cseresnyés Péter. – Ezért például kerékpárutakat építünk, jelölünk ki, amelyek mentén bővítjük a szálláshelyeket, s ösztönözzük mondjuk a helyi termékeken alapuló vendéglátást. Ezek az elemek is a helyi gazdaságot erősítik, az itt élők megélhetését, boldogulását segítik.

A Mura-program keretéből egymilliárd forint jut a Zalaerdő Zrt. kisvasúthálózatának korszerűsítésére, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintot költhet élőhelyfejlesztési programjára.

Az agrár- és a turisztikai fejlesztésektől azt is várják, hogy nő a térségben a munkahelyek száma. A beruházások hatására például a nagyrécsei termelői közösség a korábbinál jóval több embernek biztosít majd munkát és megélhetést.

Kapcsolódó Cikkek