2018. október 21., vasárnap
Orsolya

Külföld

Megfejtették a vérszopó denevérek titkát

Génelemzéssel fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport, hogyan képesek egyes denevérfajok kizárólag véren élni.

Rokonaival ellentétben, amelyek gyümölcsön, nektáron és rovarokon élnek, a vérszopó akár testsúlya felét kitevő mennyiségű vért képes meginni, melynek tápanyagtartalma azonban alacsony és tele lehet halálos kórokozókkal.


A vérszopóknak az immunrendszer működésében és az ételanyagcserében szerepet játszó génjei alapvetően különböznek a többi denevérétől, a kutatók szerint bélbaktériumaik szintén eltérnek.

A denevér ürülékében több mint 280 olyan baktériumot találtak, amelyektől a legtöbb emlős rosszul lett volna.


“Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a vérszíváshoz alkalmazkodott vámpírdenevérek genomja között. Ebben sok olyan gén található, amely azért alakult ki, hogy az állat képes legyen véren megélni” – mondta Marie Zepeda Mendoza, a Koppenhágai Egyetem kutatója.

A vérben nagyon magas a fehérjék aránya (93 százalék), a szénhidrátoké azonban alacsony (egy százalék) és kevés a vitamin is, sok viszont a vérrel terjedő kórokozó.

A vérszopó denevérek többféleképpen is alkalmazkodtak a különleges étrendhez, az erek feltépésére alkalmas éles fogaik fejlődtek ki, valamint a fehérjegazdag táplálék miatt megváltozott a veseműködésük.

A nemzetközi kutatócsoport nemcsak a vérszopók génkészletét, hanem a mikrobiomját, azaz a bélben élő mikrobáit is elemezte.

Azt találták, hogy a genom mérete a többi denevéréhez hasonló, azonban több benne az úgynevezett ugráló gén, az olyan DNS-szekvencia, amely megváltoztatja a genomban elfoglalt helyét.

Ezeket az immunválasz, a vírusvédelem, valamint a zsír- és vitamin-anyagcsere területén találták, ami arra utal, hogy kulcsszerepet játszottak a vérszopó denevérek különleges étrendjének evolúciójában – írta a BBC a Nature Ecology and Evolution című szaklapban megjelent tanulmányra hivatkozva.

A vérszopó denevérek mikrobiomja teljesen eltér a gyümölcs- és húsevő rokonaikétól – írták a kutatók, akik szerint ez szintén szerepet játszhat az emésztésben, az immunrendszer működésében és az általános egészségi állapot alakulásában és a genommal párhuzamosan változott az evolúció során.

A közönséges vérszopó denevéren (Desmodus rotundus) kívül csak két emlősfaj él kizárólag véren. Éjjelente csapnak le a patásokra vagy más állatokra, időnként az emberre is. Az ütőérnél vágnak éles fogukkal a bőrbe és a kibuggyanó vércseppeket felszívják.

Kapcsolódó Cikkek