2018. február 19., hétfő
Zsuzsanna

Egyéb XIII.kerület

Nyitott Makovecz Imre háza

Megnéztük a Makovecz Központ és Archívumot, amelynek épületét eredetileg Makovecz Imre saját családja számára tervezte, de nem érhette meg a beköltözést. A budai Városkúti út 2. szám alatti ház most a mester szellemi örökségének ad otthont, és a nagyközönség számára is látogatható.

A Makovecz Központ és Archívum működtetését a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet látja el. Az eredetileg családi háznak készült épületben Makovecz Imre használati tárgyai, lakóhelyének legjellemzőbb berendezési tárgyai is megtalálhatók. A Makovecz Imre Alapítvány közreműködésével készülhetett el Makovecz Imre egykori dolgozószobájának rekonstrukciója – berendezve azt több eredeti személyes tárggyal.
– Itt az építőművész íróasztala, könyvei, fogasra akasztott kabátja abban az állapotban tekinthető meg, ahogy a Kecske utcai irodájában hagyta, a rekonstrukciót a közvetlenül a halála után készült teljes körű fotódokumentáció alapján készítették el. Az emlékház előterében olyan találkozóhelyet alakítottunk ki, ahol Makovecz Imre tisztelői, valamint a munkássága iránt érdeklődő közönség különböző művészeti programok által bepillantást nyerhet Makovecz Imre alkotóművészetébe. A központ földszinti tereinek egyike könyvtárnak ad otthont – tájékoztatott Szilágyi Szabolcs vándorépítész, a Makovecz Imre Alapítvány munkatársa.
A Makovecz Központ és Archívum célja az emlékállításon túl egyrészt az építészeti munkásság (tervrajzok, vázlatok, írások stb.) kutathatóvá tétele, másrészt ennek a szellemi hagyatéknak a továbbvitele. A ház a látogatók számára hétfőn, szerdán és pénteken 14 és 17 óra között van nyitva. Tavasztól szakmai konferenciákkal, majd kulturális-közösségi programokkal is várják a nagyközönséget.

Makovecz Imre a házairól

„Az én építészetem humanizált építészet, emberközpontú. Mindig az arc berendezésére, fiziognómiájára figyelek, mert nemcsak a kifejeződés helyét, hanem a formáját is megtalálom benne. Az én számomra attól olyan érdekes a világ, hogy azt látom meg benne, amiből az Úristen kivonult. Az emberi arc imaginárius földrajz. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, a háztető meg az agykoponyára. A házaimat látó házaknak neveztem el. Szemük van, szemöldökük, orrféléjük is; mindezzel a belső lényeget szeretném kifejezni, azt, hogy az épület lény…”

Kapcsolódó Cikkek