2018. október 19., péntek
Nándor

Belföld

Rétvári: Sokféle áldozatra kell visszagondolnunk a kommunista diktatúra emléknapján

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nagyon sokféle áldozatról kell megemlékeznünk a kommunista diktatúra emléknapján.

Rétvári Bence (KDNP) országgyűlési képviselő vasárnap a váci rabtemetőben tartott megemlékezésen hangsúlyozta, visszagondolhatunk arra a 800 ezer honfitársunkra, akiket a világháború végén vittek el több évnyi kényszermunkára.


Gondolhatunk azokra, akik a kiépülő diktatúra koncepciós pereinek váltak áldozataivá, börtönbe kerültek, vagy kivégezték őket, megemlékezhetünk azokról is, akik pillanatok alatt vesztették el állásukat, mert keresztények és nemzetiek voltak – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Fel kell idéznünk azokat az embereket is, akiket különböző internálótáborokba vittek, vagy családjaikkal együtt kitelepítettek, és azokról is meg kell emlékeznünk, akiktől elvették a földjüket vagy kisebb-nagyobb üzemeiket – sorolta az államtitkár.


Közlése szerint egymillió ember ellen indult büntetőeljárás, és az ’50-es évek elején 390 ezer embert ítéltek el politikai okokból.

Rétvári Bence hozzátette, gondolnunk kell azokra az ezrekre is, akiket az ’56-os forradalom idején öltek vagy sebesítettek meg, akiket bebörtönöztek, vagy azokra a százakra, akiket megtorlásul kivégeztek, de azt a 200 ezer embert sem szabad elfelejtenünk, akik elmenekültek az országból. Mint mondta, összességében 10 millió emberről beszélhetünk, akinek negyven évet vettek el az életéből.

Az államtitkár kiemelte, az elmúlt években fontos feladata volt a kormánynak, hogy ezeknek az embereknek az igazságérzetét tudja szolgálni, mert a 2010-et megelőző években a Gyurcsány- és Bajnai-kormány befagyasztotta az áldozatoknak megítélt nyugdíj-kiegészítéseket.

Hozzátette, a múlt évben 60, az idén pedig 40 százalékkal emelte meg a kormány ezeket a pótlékokat. A politikus megjegyezte, hogy a kommunizmus idején megítélt magas, nem a teljesítményért, hanem a kommunista párthűségért járó nyugdíjtöbbletet visszavette a kormány.

Rétvári Bence beszélt arról is, az 1956-os emlékévvel az volt a legfontosabb célja a kormánynak, hogy a hétköznapi hősöket jobban megismertesse az országgal, a Gulág-emlékévvel pedig azt a kettős mércét szerette volna ellensúlyozni, amely különbséget tesz a náci és a kommunista diktatúrák áldozatai között. “Ha valaki nem utasítja el mind a két diktatúrát, ha valaki különböző mércével mér, az nem igazi demokrata” – fogalmazott az államtitkár.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett.

Kapcsolódó Cikkek