EUR: 322,57 Ft
CHF: 282,57 Ft
2018. október 23., kedd
Gyöngyi

Belföld

Varga Mihály: A kormány sokat tett a foglalkoztatottság növeléséért

A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében a kormány számos intézkedést hozott az elmúlt hét évben, kezdve a munkahelyvédelmi akciótól a bérek emelésén és a hat éves bérmegállapodás megkötésén keresztül az álláskeresőket és közfoglalkoztatottakat érintő programokig – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten.

A tárca szervezésében az európai uniós foglalkoztatási programok témakörben megrendezett konferencián Varga Mihály kiemelte, a munkaerőpiacot érintő európai uniós programok is támogatták a kormány céljainak elérését.


Az erőfeszítések eredményeképpen mára már hétszázötvenezerrel többen dolgoznak Magyarországon 2010-hez képest, közülük 570 ezren a magánszektorban helyezkedtek el; az elmúlt 27 évben most van a legtöbb embernek munkahelye az országban – idézte fel a miniszter.

Miután Magyarországon aki képes és akar, az tud dolgozni, és 60 ezer üres álláshely várja az érdeklődőket, a következő feladat megkeresni a munkaerőpiacon fellelhető tartalékokat – hangsúlyozta a tárcavezető.


Varga Mihály bízik abban, hogy a fiatalok és a tartósan munkanélküliek helyzetének a javítására a jövőben nagyobb erőket fordíthatnak.

Sok múlik a versenyképességen is, a jövőben a kis- és közepes vállalkozások képességét javítani kell ahhoz, hogy nagyobb cégek beszállításában is részt tudjanak venni, a digitalizáció kihívásait sikeresen kezeljék – mondta a miniszter.

A migráció nem képes a munkaerőhiány gondján enyhíteni, a német példa legalábbis ezt mutatja – jegyezte meg, utalva a Migrációkutató Intézet tanulmányára. Eszerint két év alatt 1,2 millió migráns érkezett Németországba, s ezzel ott 18 millióra nőtt a bevándorlók száma. A német kormány óriási összegeket költ a bevándorlók ellátására, ezzel együtt is 2017 tavaszán a menekültstátuszban részesítettek foglalkoztatási rátája csupán 18 százalék volt, miközben a munkanélküliség körükben meghaladta az 50 százalékot – tette hozzá a miniszter.

Kósa Ádám európai parlamenti képviselő előadásában arról beszélt, hogy az európai szociálpolitika legnagyobb kihívása a társadalom elöregedése mellett az alacsony képzettség kérdése. Az automatizáció és a robotika legjobban a kevesebb kompetenciával rendelkezők munkahelyeit veszélyezteti, ebből a szempontból pedig a migránsok különösen kitettek – tette hozzá.

Az Európai Unióban, ahogy Németországban is a munkaerőpiaci gondokat kizárólag a migránsokon keresztül kívánják orvosolni – mondta Kósa Ádám utalva arra, hogy ezt a kérdést nem lenne szabad egységesen kezelni, illetve büntetni azokat az országokat, amelyek a kihívásokat egyéb módon sikeresen kezelik.

Hiába hangzanak el számok azzal kapcsolatban, hogy hány új munkahely jött létre Magyarországon, az Európai Parlamentben továbbra sem értik, hogy mi történik Budapesten – vélekedett a politikus.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kifejtette: a magyar munkaerőpiacon komoly tartalékok vannak, az elmúlt évek javulása ellenére a 15-64 éves korosztály 28,4 százaléka továbbra is az inaktívak körébe sorolható.

Az államtitkár szerint szükség van olyan programokra, amelyekkel átsegíthetők a munkaerőpiacra a jelenleg még nehezebben elhelyezkedő csoportok. Így például az alacsonyan iskolázottak, a tartósan munkanélküliek, az idősödők, a közfoglalkoztatásból kivezetettek, a kisgyermekesek és a fiatalok.

A tartósan álláskeresők 40 százaléka több mint egy éve nem talál magának állást, az alacsonyan képzettek 55 százaléka nem dolgozik – emelte ki Cseresnyés Péter.

Kapcsolódó Cikkek