2018. szeptember 26., szerda
Jusztina

Egyéb Nagykanizsa

A kivitől a kisvasútig

Egyre több fejlesztés kapcsán hangzik el Dél-Zalában a Mura Nemzeti Program (MNP) neve, amely mostanra szemmel láthatóan beindult. Segítségével déli- és bogyós gyümölcsöket termesztenek a térségben, jelentős turisztikai beruházások indulnak, s az MNP még a népszerű csömödéri kisvasút 62 éves mozdonyának, Ábelnek a felújításához is hozzájárul.

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, a Mura-program miniszteri biztosa azt mondja: ez a gazdaságfejlesztési koncepció új lehetőségeket és távlatokat kínál.


– Szereti a kivit?

– Igen, különösen a dél-zalait… És az a jó, hogy ez nem vicc. A térségben termelt kivi már több magyar áruházláncban megtalálható, de van datolyaszilvánk is, egy termelői közösség pedig bogyós gyümölcsökkel foglalkozik, s a Mura-program segítségével hamarosan akkora területen gazdálkodnak majd, hogy az itteni fekete szederrel, málnával jelentős mértékben, az áfonyával pedig akár teljesen ki tudják elégíteni a hazai fogyasztási igényt, így csökkenthető az import mennyisége.


– A Mura-program, amely a kormányzati támogatás mellé megkapta a nemzeti minősítést is, azokat célozza meg, akik a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket?

– Őket is, és mindazokat, akik a szülőföldjükön akarnak boldogulni. A Mura-program 80 települést karol fel, s a lényege az, hogy a helyi ötleteket segíti, támogatja. Az egyik markáns ága az agrárium, elsősorban a családi gazdálkodókat, őstermelőket akarjuk helyzetbe hozni, s azt ösztönözni, hogy fogjanak össze, hiszen úgy eredményesebbek lehetnek a piacon. Szeretnénk például a déligyümölcsök termesztési technológiáját minél többekkel megismertetni, hiszen jól látszik, hogy van igény a muraföldei, ma még különlegesnek számító árukra. A következő lépés pedig az, hogy feldolgozói hátteret teremtsünk, s kialakítsuk a Mura-brandet, amellyel akár a nagyobb áruházláncoknál is labdába rúghatunk. Most az első lépéseket tesszük meg.

Az öt éve alakult nagyrécsei termelői közösség 12 családi gazdaságot tömörít, és ma már 65 hektáron gazdálkodik. Balról Cseresnyés Péter, Vasics Márton és Hivekovics Ákos (Fotó: Gergely Szilárd)

– Mindezzel hogyan egyeztethető össze mondjuk a kisvasútfejlesztés?

– Ha egy térség jövőjéről gondolkodunk, akkor számba kell venni az erőforrásokat, a lehetőségeket és a hagyományokat is. Dél-Zalában minden adott az eredményes gazdálkodáshoz, azt kell segítenünk, hogy minél többen kedvet kapjanak hozzá. Ez az alapja a helyi élelmiszeripar megteremtésének. A Mura-program másik ága, a turizmusfejlesztés pedig erre épül, hiszen a muraföldei termékekre – lekvárra, süteményre, helyi alapanyagokból készült árukra – „rászervezhető” az idegenforgalom. Ezért tervezünk ebben a szektorban is jelentős beruházásokat, a kerékpárút-építéstől a turisztikai infrastruktúra javításáig. A lényeg az, hogy az itt élők helyben, a térségben találják meg megélhetésüket, hiszen fontos célunk a munkahelyteremtés. Ahol eddig a Mura-program támogatásával fejlesztettek, ott nőtt a foglalkoztatottak száma.

– De miért jönnének ide turisták? Csak egy üveg lekvárért nem fognak…

– Ám ha komplex szolgáltatást nyújtunk nekik, akkor Murafölde vonzó célpont. Dél-Zala megőrizte a korábbi arcát, vadregényes és kalandos, ideális helyszíne a kerékpáros, a bakancsos és a lovas turizmusnak. Ha ehhez megfelelő szállásokat, éttermeket és programlehetőségeket kínálunk – mint ahogyan már most is találunk ilyeneket –, akkor ez gazdasági erővé szervezhető, és a térség hosszú távon is képes lesz megtartani azokat, akik itt, a szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket. Minden kapcsolódó fejlesztés – például a szállodaépítés Nagykanizsán, a ferences kolostor turisztikai szempontú átalakítása vagy éppen egy kalandpark építése – is ezt a célt szolgálja.

Kapcsolódó Cikkek