2018. április 22., vasárnap
Csilla, Noémi

Külföld

Cambridge-ben temetik el Stephen Hawkingot

Cambridge-ben temetik el a múlt héten elhunyt világhírű elméleti fizikust, Stephen Hawkingot március 31-én – közölte a család kedden.

A St. Mary templomban tartandó gyászszertartásra a rokonok és a barátok mellett a tudós egykori kollégáit is meghívták.


A templom annak az épületnek a közelében van, ahol Hawking több mint 50 éven át tudományos tevékenységét végezte. A család ezért döntött úgy, hogy abban a városban vesznek végső búcsút a tudóstól, amelyet nagyon szeretett.

A család úgy fogja megrendezni a búcsúztatást, hogy a hívőknek és a nem vallásos résztvevőknek is megfelelő legyen. Stephen Hawking ateista volt és nem hitt a halál utáni életben.


A világhírű brit elméleti fizikus 76 évesen, múlt szerdán hunyt el cambridge-i házában.

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az “asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.

Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal.

Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle. Hawking szerepelt már rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. 2010-ben megjelent, A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre.

Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

Hawking számos kitüntetés birtokosa volt, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

Kapcsolódó Cikkek