2018. augusztus 17., péntek
Jácint

Egyéb Hódmezővásárhely

Díjazták a város kiválóságait

Hódmezővásárhelyen a március 15-i díszközgyűlésen adták át a városi kitüntetéseket. Pro Urbe díjjal jutalmazták Szénási János népi iparművészt, fazekasmestert, dr. Dömötör János nyugalmazott radiológus főorvost és Ambrus Sándor fazekasmestert.

Ambrus Sándort, a kereskedelmi és iparkamara elnöki aranyérmesét, többszörös „Magyar Kézműves Remek” díjjal kitüntetett fazekasmestert kiemelkedő képzőművészeti és a városért végzett munkásságáért a Pro Urbe kitüntető címmel tüntették ki. „Én igazán kőműves akartam lenni, de vézna gyerök voltam és apám javasolta, hogy lögyek inkább fazekas, az is anyaggal dolgozik” – fogalmazott Ambrus Sándor, aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen, így fia, Ambrus Norbert vette át a kitüntetést.


Szénási János, dr. Dömötör János és Ambrus Norbert, aki édesapja nevében vette át a kitüntetést.

Pro Urbe díjat kapott dr. Dömötör János, az Erzsébet Kórház nyugalmazott radiológus főorvosa a városért végzett munkásságáért. Munkáját mindenkor a legjobb tudásával, lelkiismeretesen, a betegek iránti hatalmas empátiával végezte, a legteljesebb közmegelégedéssel. Már megjelenésével, hangjával gyógyított, igyekezett a diagnózist közérthetően elmagyarázni, az ezzel kapcsolatos félelmeket eloszlatni, csökkenteni, évtizedeken át sok ezer betegében erősítve a hitet és a gyógyulás lehetőségét. Kiváló, köztiszteletben álló orvos és ember, aki az évnek szinte minden órájában a betegek rendelkezésére állt, mindezt egyetlen munkahelyen, több mint 42 éven keresztül.

A Pro Urbe-díj

Szénási Jánosnak, a népművészet mesterének, népi iparművész, fazekasmesternek Pro Urbe kitüntető címet adományoztak. Az agyagot és annak formázását a Hódmezővásárhelyi Majolikagyárban ismerte meg 1958-ban, 14 évesen. Ott tett szakmunkásvizsgát és ott helyezkedett el korongosként. Közben beiratkozott a Budapesti Építőanyag-ipari Technikumba, ahol a tanulmányait befejezve technikusi oklevelet szerzett. 1968-ban munkahelyet váltva az akkor épülő Alföldi Porcelángyárban kezdett dolgozni. Az edénygyár korongosműhelyének művezetőjeként dolgozott 1980-ig. Ekkor váltotta ki az új életformát jelentő  iparengedélyt és kezdett el vállalkozóként dolgozni. 1990-ben megkapta a Népi Iparművész, majd 2009-ben a Népművészet Mestere megtisztelő címet. 2010-ben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata a Signum Urbis Honorantis címmel tüntette ki munkássága elismeréseként.


Kapcsolódó Cikkek