2018. október 21., vasárnap
Orsolya

Egyéb Ózd

Elfogadták a farkaslyuki bánya kutatási zárójelentését

Újabb fontos hatósági eljáráson van túl a Nyugat-Borsodi Szénbányák Zrt. a farkaslyuki bányanyitás folyamatában. A napokban vették kézhez a 2018. február 15-én elfogadott kutatási zárójelentést, melyet a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás követ. Ebben az eljárásban az illetékes környezetvédelmi hatóság közmeghallgatást tart a környező települések lakossága részvételével.

Fotó: Lokál
A rengeteg költség és a törvények miatt sok év kell ma egy bányanyitáshoz

– Sajnos elhúzódott a kutatási zárójelentés elkészítése, mert menet közben a megbízott műszaki iroda helyett másikat kellett keresni. Az újonnan megbízott mérnöki iroda megfeszített munkatempóban két hónap alatt új zárójelentést készített, melyhez felhasználták az 1989-ben bezárt farkaslyuki bányaüzem térképeit és egyéb archív adatait, melyeket a Magyar Nemzeti Levéltárban a  vezérigazgató és a cég tulajdonosa kutatott fel. Ennek felhasználásával sikerült a zárójelentést a jogszabályi követelményeknek megfelelővé tenni – nyilatkozta lapunknak a 2017 júniusa óta bányászati joggal rendelkező cég vezérigazgatója.


Ornódi László Istvánné vezérigazgató hozzátette: a térség polgármestereivel felvette a kapcsolatot, és végre elkezdődhetett a 75 napos környezetvédelmi eljárás. Sajnos túl sok engedély kell a bányászat elindításához, 30 vagy 60 napos határidők vannak, de ha hiánypótlást kér a hatóság, azzal is megy az idő. A vezérigazgató úgy fogalmaz: ha optimistán szemléli az eseményeket és további hasonló nagyságú munkát fektetnek a projektbe, van rá esély, hogy ebben az évben felszínre kerül Farkaslyukon az első csille barnaszén. Mivel főként lakossági célra termelnek, így minimális gépparkkal dolgoznak. A bányában elkülönül majd a termelés és az oktatás, hiszen időközben a szakképzés elindításának is megteremtődtek a feltételei.

Bombicz János bányamérnök, a sajókápolnai külszíni fejtés műszaki vezetője megerősítette, hogy túlságosan sokáig tart az engedélyeztetési eljárás, ami abból is következhet, hogy a mélyművelésű bánya veszélyes üzem. A folyamat a kutatási engedély kérésével kezdődik, ezt követik a kutatások, és ezekről kell zárójelentést beadni és elfogadtatni. Ezután szigorú környezetvédelmi engedélyeztetés vár a vállalkozóra hatástanulmány készítésével, amit több hatóságnak kell jóváhagyni. Ha ez is megvan, be kell nyújtani az elfogadott kutatási zárójelentéssel együtt és kezdeményezni lehet a bányatelek-fektetést. Ez azt jelenti, hogy az állam átadja a vállalkozásnak a kitermelési jogot, ő pedig saját célra használja a kibányászott anyagot, miközben bányajáradékot fizet. A bányamérnök tapasztalatai szerint a jelenlegi farkaslyuki eljárás befejezéséhez hozzávetőleg még egy további évre van szükség.


Alaptalan számonkérés

Az országgyűlési választás előtt a Jobbik – Farkas P. Barnabás nevét felhasználva – számon kérte Riz Gábor képviselőtől, hogy miért nem nyitották már meg a farkaslyuki bányát. Csakhogy rossz címre küldték a kérdést, mert az államnak és így a képviselőnek sincs köze a bányanyitáshoz, hiszen azt egy befektetői kör vállalta fel, méghozzá magántőkéből. Bombicz János viszont azt mondta, hogy Riz Gábor munkája és közreműködése nélkül ma Borsodban nem lehetne beszélni mélyművelésű szénbányászatról, mert ő kilincselt ebben az ügyben az állami szerveknél és közbenjárása után változott a hivatalok addig elutasító álláspontja. Ezután nyílt lehetőség Farkaslyuk tárnáiban vágathajtásra és kutatófúrásokra. Igaz, mindezt soha senki nem hallgatta el, így olvasni tudó politikusok is értesülhetnek róla, ha akarnak, vagy tudnák, hol kell keresni az ilyen cikkeket. Sajnos ők csak a hazug hangulatkeltésig jutottak el, mert az szerintük politikai előnyükre válhat. Csakhogy velük szemben vannak a tájékozott, józan szavazók, akik Ózdon a többséget képviselik.

Fotó: Lokál
2013-ban hozták fel az első csille szenet Farkaslyuk újranyitott bányájából

Kapcsolódó Cikkek