EUR: 321,02 Ft
CHF: 283,90 Ft
2018. november 20., kedd
Jolán

Külföld

Elutasítja a menekültkvótát és a “gettók” felszámolására készül a dán kormány

Elutasítja a menekültek kvóták szerinti elosztását, és a “nem nyugati származású bevándorlók” által lakott “gettók” felszámolására készül a dán kormány, erről Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök beszélt egy csütörtöki német lapinterjúban.

A Venstre nevű jobboldali liberális párt vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy hazája ugyan nem vesz részt az európai uniós (EU-) menekültügyi rendszerben, de támogatja, hogy egységes megközelítés, közös stratégia alakuljon ki a menekültügyről.


Ennek a stratégiának nem lehet része a menekültek kötelező jellegű elosztása. Az elosztás hosszabb távon működésképtelen, ha a közösség meg akarja őrizni a szabad mozgás vívmányát. Ezért inkább a külső határ védelmére és a menekülésre kényszerítő okok felszámolására, a gondok helyi kezelésére kell összpontosítani – mondta kisebbségi dán kormány miniszterelnöke.

Lars Lokke Rasmussen kiemelte, hogy Dánia számára “katasztrófa” volt a 2015-ös menekülthullám, és elmondta, hogy a Németországgal közös határon továbbra is fenntartják az ellenőrzést, egészen addig, amíg “az illegális migránsok komoly kihívást jelentenek, biztonsági szempontból is”.


Hozzátette, hogy Dániában hosszú ideje vannak gondok a “párhuzamos társadalmakkal egyes településrészekben”, így a határellenőrzést azért is folytatni kell, hogy “ezek a problémák ne legyenek még nagyobbak, és tudjunk foglalkozni a megoldásokkal”.

Hangsúlyozta, hogy a problémákat nem a 2015-ös válság okozta, de rájuk irányította a figyelmet. Mint mondta, hazájában egy nemzedék alatt megsokszorozódott a nem nyugati országokból származó bevándorlók aránya. Az 1980-ban regisztrált 1 százalékról felszökött 8,5 százalékra, és vannak másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók is, akik nem illeszkedtek be a társadalomba.

Arra a kérdésre, hogy miért foglalkoznak kiemelten a “nem nyugati bevándorlók” körével, azt mondta, hogy ennek megértéséhez elég megvizsgálni a számokat, például a foglalkoztatási adatokat és képzettségi mutatókat, vagy azt, hogy ezeknek az embereknek az ellátása egyedül 2015-ben 4,8 milliárd euróba került a dán adófizetőknek. Meg lehet nézni a bűnözési statisztikákat is, amelyekben “felülreprezentáltan” jelennek meg azok a településrészek, amelyekben sok nem nyugati bevándorló lakik.

“Mindig azt mondom, hogy olyan Dániát szeretnék, amely nyitva áll mindenki előtt, akiben megvan az akarat ahhoz, hogy ennek a társadalomnak a része legyen. Titeket szívesen látunk, de be akarom zárni a kaput azok előtt, akik valami egészen mássá akarják változtatni társadalmunkat” – mondta Lars Lokke Rasmussen.

“Dánia nyitott társadalom, kicsik vagyunk, és a nemzetközi együttműködésre épülő gazdaságunk van, így tettünk szert a jólétünkre”. A többi között ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást biztosító jóléti rendszer “igen nagyvonalú”, de a polgárok közös értékein és befizetésein alapul, és ezt a nyitottsággal és a demokratikus berendezkedésével együtt meg kell őrizni, méghozzá az ország teljes területén.

Ez a “nagyon realisztikus megközelítés” az alapja a “gettó tervnek” – fejtette ki a dán miniszterelnök.

A FAZ összeállítása szerint a terv 22 intézkedésből áll, és azt célozza, hogy 2030-ra megszűnjenek az úgynevezett gettók. Gettónak azok a településrészek minősülnek, amelyekre jellemzőek bizonyos körülmények, például magas a munkanélküliség, nagy a bűnözés vagy a nem nyugati származású bevándorlók aránya.

A tervezett intézkedések között szerepel, hogy az ilyen településrészeken a rendőrség kijelölhet területeket, amelyeken a bűncselekményekért kétszeres büntetés jár. Ezzel kapcsolatban Lars Lokke Rasmussen kiemelte, hogy nincs szó hátrányos megkülönböztetésről, mert nem az elkövető személye a meghatározó a kétszeres büntetés kivetésében, hanem az elkövetés helye.

A tervek szerint azt is bevezetik, hogy a gettónak minősülő területeken legalább egy évig kötelező egész napos gyermekellátó intézményekbe járatni a gyermekeket, ellenkező esetben csökkenthető a család szociális támogatása. A segély akkor is csökkenhető lenne, ha egy család kívülről beköltözik egy elgettósodott területre.

A kisebbségi kormány tervéhez még meg kell nyernie a törvényhozás támogatását – írta a FAZ.

További cikkek:

 

Kapcsolódó Cikkek