EUR: 322,67 Ft
CHF: 282,51 Ft
2018. október 22., hétfő
Előd

Belföld

Európát elnyeli a migráció

Egyre szörnyűbb hírek látnak napvilágot a migránsokkal kapcsolatban. Nemrég Angela Merkel német kancellár ismerte be, hogy bizony vannak no-go zónák az országban, most pedig egymás után szólalnak meg azok a svédországi magyarok, akik nem érzik magukat biztonságban a bevándorlók miatt. A svéd külügyminiszter tavaly elismerte: már nem 32, hanem 50 no-go zóna van az északi államban.

Talán sokan elképzelni sem tudják, milyen világ várna Magyarországra, ha több ezer migráns özönlené el hazánkat. Ne legyenek senkinek kétségei: ha az ellenzék nyerné az áprilisi választásokat, rögtön hozzáfognának a Soros-terv végrehajtásához, és szabad utat kapnának ezek az emberek.


Többségben a bevándorlók

Pedig a külföldi példák intő jelként szolgálhatnának. Például egyre több olyan kerület van a svéd városokban, amelyekben már a bevándorlók vannak többségben – erről beszélt telefonon az M1-nek egy Göteborgban élő 47 éves magyar családapa.


Elmondta a Híradónak, hogy ezekben a városrészekben egyre rosszabb a közbiztonság. A bevándorlók őt többször is megtámadták. Ráadásul a problémák a város központjába is begyűrűztek, sok helyen ugyanis – ahogy fogalmazott – társadalmon belüli társadalmak alakultak ki. Ezek az úgynevezett no-go zónák.

A férfi azért kérte neve elhallgatását, mert fél, ugyanis szerinte aki Svédországban nyilvánosan bírálja a migrációt, azt rasszistának bélyegzik. A családapa azt is mondta: bár Svédországban született, és felesége tősgyökeres svéd, már elgondolkoztak azon, hogy Magyarországra költöznek.

A férfi azután jelentkezett a Híradónál, hogy pénteken egy Svédországban élő magyar nő arról beszélt a közmédiának: 40 év után hazaköltözött Magyarországra, mert a svéd városokban rendszeresek a támadások.

Hazaköltözött a biztonság miatt

– Sokat romlott a helyzet Svédországban az elmúlt években – nyilatkozta a korábban Stockholmban dolgozó Natalie Contessa az M1-en. – A bevándorlással kapcsolatos információknak a felét nem mondják ki a sajtóban. A biztonság miatt költözöm haza, szomorú, hogy amiatt kell elhagynom egy országot, mert nem kapok védelmet – mondta Natalie, aki felidézett egy szörnyű történetet. Amikor metróval ment be a munkahelyére, egy stockholmi kórházba, egy bevándorló férfi megtámadta. Hiába kérte, nem segített neki senki a körülötte állók közül, mert ők is féltek, a rendőrség pedig nem jött ki. „Szerencsém volt, hogy el tudtam futni” – mondta.

Forrás: M1

Egy a Híradónak nyilatkozó nő pedig arról beszélt, hogy a svédek folyamatosan költöznek el azokból a városrészekből, ahol a bevándorlók kerülnek többségbe. A nő azt is mondta, hogy ő egy olyan nagyvárosi kerületben lakik, ahol a lakosoknak már a 90 százaléka bevándorló. Így ha kimegy az utcára, azon lepődik meg, ha valaki svédül beszél.

Hatalmas felháborodást váltott ki Svédországban, hogy a solnai bíróság elképesztő indokokkal magyarázta egy családon belüli verekedés ügyében hozott ítéletét – írta meg a 888.hu. Az ügy háttere, hogy egy muszlim férfi megverte a feleségét, aki emiatt feljelentést tett. A bíróság azonban a muszlim bántalmazónak adott igazat, azzal az indokkal, hogy „jó családból származik”. Sajtóhírek szerint az ügy két esküdtje a gyanú szerint a saría törvényt alkalmazta – miszerint a nők kevesebbet érnek a férfiaknál –, ezért ítéltek a férfi javára az iszlám jog szerinti indoklással.

Tragikus a helyzet Németországban

Németországban is kezd egyre tragikusabbá válni a helyzet. Maga Merkel kancellár ismerte el, hogy a hatóságok nem tudják az összes város összes negyedében érvényesíteni a törvények betartását.

Angela Merkel német kancellárral (j) készít közös felvételt egy menekült /Fotó: MTI/EPA/Bernd von Jutrczenka

– Vannak no-go zónák Németországban, és nem lenne szabad, hogy legyenek – fogalmazott a közelmúltban a kancellár. Berlin, Köln, Dortmund, Kaiserslautern vagy Mönchengladbach egyaránt otthont ad olyan lakónegyednek, ahol alternatív társadalmak alakultak ki migránsokból, akik saját törvényeik szerint élnek, és az állami szervek már nem tudnak beavatkozni az eseményekbe.

Belgiumban is egyre rosszabb a helyzet. Az úgynevezett no-go zónák egyik legismertebbike a Brüsszelben lévő Molenbeek negyed. 2015 novemberében Jan Jambon belga belügyminiszter elismerte, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás azon a területen.

 

– Tavaly a svéd külügyminiszterrel találkozva megkérdeztem, hogy még mindig 32 no-go zóna van-e az országban. Annyit mondott: ez a szám már 50 – fogalmazott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő nemrég egy konferencián.

Migránsfalvakat akarnak

A napokban egy rendkívül tanulságos felmérést készített a Nézőpont Intézet 11 közép-európai országban. Ebből kiderül, hogy a 11 szuverén államból nyolc nem akar szétosztott migránsokat látni a területén.

Egyébként elképesztő energiákat mozgósítanak a migránsokat dédelgetők, hogy megfelelő jólétet biztosítsanak a hozzájuk érkezőknek. Németországban helyenként saját polgáraikat is kiköltöztetik, hogy elszállásolhassák a befogadottakat, míg az EP zöldpárti frakcióvezetője egy komplett szír falut telepített volna Lettországba.

A hamburgi tartományi törvényhozás pedig már 2015-ben hozott egy olyan jogszabályt, amely felhatalmazza a hatóságot, hogy üresen álló kereskedelmi, ipari ingatlanokat foglaljon le, ha szükség van rájuk a migránsok elhelyezéséhez. Ezek között található iskola, laktanya, de P+R parkolóban felállított fűtött konténerlakások is. Dortmundban pedig turistahajókat is beállítottak migránsszállásként.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek