EUR: 313,46 Ft
CHF: 276,84 Ft
2019. március 20., szerda
Klaudia,

Belföld

Így akart végezni Vona Gábor muszlim barátja a pápával

Az iszlámbarátságát az utóbbi időben hevesen tagadó és leplezni akaró Vona Gábor megint lebukott. Szoros kapcsolatban áll ugyanis egy török szélsőséges iszlamistával, Musa Serdar Çelebivel, ahogy azt cikksorozatunk első részében lelepleztük: Vona Facebook oldalán ugyanis egy fényképet találtunk, amelyen Çelebi szívélyesen, puszival köszönti Vonát. Musa Serdar Çelebi kalandos életúttal a háta mögött mindig is török nacionalista szervezetekben, szélsőségesen muszlim mozgalmakban és pártokban tevékenykedett Német- és Törökországban egyaránt. Már a ’80-as években, de a ’90-es években is fölmerült vele szemben, hogy a Szürke Farkasok terrorszervezet egyik vezetője. Az Origo cikksorozatának első részében bemutatták azt, hogy Çelebi hogy kapcsolódik a szélsőséges muszlim szervezetekhez, a mai cikkben pedig arról rántjuk le a leplet, milyen szerepe volt a II. János Pál pápa elleni merényletben – írja az Origo.

A Szürke Farkasok és a titkosszolgálatok

A Szürke Farkasokról a Népszava korábban „ultranacionalista, újfasiszta” szervezetként írt, „amelynek egykori aktivistája, Mehmet Ali Agca 1981-ben hajtott végre merényletet II. János Pál pápa ellen” – fogalmaz a lap. A Népszava összegzése szerint a szervezet 220 aktivistája összesen 694 gyilkosságot követett el. A lap által pántörök szervezetnek nevezett tömörülés a „tevékenységét később kiterjesztette azokra a volt szovjet tagköztársaságra is, amelyekben jelentősebb török gyökerekkel rendelkező nemzetiség él”. A Népszava szerint a szervezetnek mintegy 10 ezer tagja lehet Németországban. A lap is rámutat, „egyes feltételezések szerint a török titkosszolgálat is kapcsolatban áll a Szürke Farkasokkal. A szervezet kábítószer- és emberkereskedelemből tartja fenn magát” – fogalmaz a lap .


A ’80-as években Magyarországon is aktívak volt a Szürke Farkasok

A Szürke Farkasok török titkosszolgálati beágyazottságát bizonyíthatja az is, a ’80-as években Magyarországon is aktívak voltak, és korabeli, pártállami titkosszolgálati dokumentumok feltárása azt erősíti meg, a kommunista belügy – a szovjeteknek való kényszeres megfelelés miatt – egy ideig „elnézte” a török Szürke Farkasokhoz tartozó ember-, heroin-, és fegyvercsempészek jelenlétét, mi több, a szervezet egyik vezetőjének kvázi védelmet nyújtott azzal, hogy több mint egy évig a Gellért szállóban húzhatta meg magát.

A Szürke Farkasok heroin- és fegyvercsempészetből tartották el magukat

Orbán-Schwarzkopf Balázs történész-levéltáros a Hamvas Intézet kiadványában publikált tanulmánya Szürkék és farkasok a vörös árnyékában címmel jelent meg. Ennek egyik legfőbb megállapítása, hogy 30 éve is igen komoly üzlet volt embereket csempészni Törökországból Németországba, és Magyarország akkor is tranzitország volt. A terroristák és a heroin-, fegyver-, és embercsempészek között átjárás volt, ugyanaz a társaság foglalkozott fegyverrel és heroinnal is. Érdekes adalék a török nacionalisták, és a Szürke Farkasok – akár többszörös – titkosszolgálati kötődéseire, hogy Musa Serdar Çelebiről a már hivatkozott Bundestag-dokumentum azt állítja, hogy a római felmentését követően, tehát a ’80-as évek második felében hivatalosan „tudományos munkatársként” dolgozott egy fiktív szervezetnél, a Türkei-Institut-nál.


Ez azért izgalmas, mert ez a “cég” a szövetségi német hírszerző szolgálat (BND) Törökország-szakértőjének, Dr. Hans Eckhard Kannapin lakásán volt bejegyezve, Çelebi pedig így jutott német tartózkodási és munkavállalási engedélyhez. ’80-as évekbeli összeesküvés-elméletek azt feltételezték, Çelebi olaszországi vád alá helyezése megijesztette a német CDU török bevándorlószervezetekkel kapcsolatban álló vezetőit is, ezért igyekeztek elhallgatni Çelebi szerepét Németországban. A CDU potentátjai tagadták, hogy a német hírszerző szolgálat manipulálná a folyamatokat, de a szintén ’80-as évekbeli, a Történeti Hivatalban föllelhető pártállami III/III-as iratokban egy idehaza lekapcsolt Szürke Farkas aktivista, aki ember-, fegyver-, és heroincsempészettel foglalkozott, a magyar belügynek azt vallotta, részt vett II. János Pál pápa elleni merénylet anyagi feltételeinek megteremtésében, egyébként pedig az NSZK hírszerzésének ügynöke, és a törökök szervezte heroincsempészetről jelent a németeknek. A 2000-es években számtalanszor fölmerült, hogy a CDU török származású tartományi vagy települései politikusai tisztázatlan háttérrel és török nacionalista kapcsolatokkal vágnak neki a választásoknak. A helyzet megértéséhez érdemes tudni, hogy Németországban nem tiltott az elhárítás beépülése a politikai pártokba.

A pápa merénylője

Mehmet Ali Agca a Szürke Farkasok terrorszervezet aktivistája, II. János Pál pápa merénylője. Törökországban 1979. február 1-jén meggyilkolta az ismert szociáldemokrata publicistát, a Milliyet főszerkesztőjét, Abdi Ipekci-t. Agcát el is ítélték, de hat hónappal később megszöktették a katonai börtönből, és Bulgáriába menekítették. A bolgár szál a pápa elleni merényletben is fontossá válik később. Érdemes megjegyezni, hogy több török forrás az Ipekci gyilkosság kapcsán Musa Serdar Çelebi nevét is felemlegeti, mint akinek része volt a bűntényben. De ennek részleteiről vagy kifejtéséről az Origo nem talált pontosabb forrást, ezért mindezt érdemes fenntartásokkal kezelni.

Megölni a pápát – magányos elkövető, vagy összeesküvés áll a háttérben?

1981. május 10-én Milánóból Rómába érkezett egy alig 23 esztendős török állampolgárságú fiatalember, Mehmet Ali Agca -. ahogy azt az Origo korábbi cikkében írta. Az ifjú török nem turistáskodni, az „örök város” nevezetességeinek megtekintésére érkezett Rómába, hanem II. János Pál pápa meggyilkolására készült. 1981-es kihallgatása során Agca tagadta, hogy lett volna segítője, illetve megbízója, ez azonban előéletére is figyelemmel, több mint valószínűtlennek tűnt.

Fordulat az ügyben akkor állt be, amikor – mint a The New York Times (NYT) 1984. 05. 09-én írt róla-, a római államügyész három bolgár és négy török férfi bírósági meghallgatását kezdeményezte a II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylettel (1981. május 13.) összefüggésben. A bolgár férfiak: Szergej Ivanov Antonov, Todor Ajvazov és Vasziljev Kolev. A török férfiak: Bekir Celenk, Omer Bagci, Oral Celik és Musa Serdar Çelebi, akiket ekkor már olasz börtönben tartottak fogva.

Mehmet Ali Agca ekkor már életfogytig tartó börtönbüntetését töltötte Olaszországban, amit 1981. júliusában szabtak ki rá. A hatóságokkal ezek után együttműködött.

Celenk a cikk szerint drog- és fegyvercsempészetben utazott, és 1,2 millió dollárt kínált Ali Agcának a merényletért. Ehhez a fegyvert állítólag Bagci adta át és Celik szerezhette be. Musa Serdar Çelebi szerepe ekkor még tisztázatlan volt.

Egy ’85 május végi NYT cikk arról számol be, hogy az akkori tárgyaláson az egyik török (Omar Bakci) vádlott elmondta, hogyan adták át a fegyvert Milánóban a merénylőnek egy étteremben a vasútállomás mellett. Ez azért lényeges, mert ez volt az első vallomás, amely megerősítette Agca újabb vallomását, amely szerint nem egy magányos elkövetőről van szó. (Agca először ugyanis azt vallotta, egyedül tervezte meg és követte el a merényletet.) Agca elmondása szerint őt szélsőjobboldali törökök segítették, akiket a bolgár titkosszolgálat fizetett. Ez volt az a vallomás, ami alapján a többi vádlottal szemben újraindították a pert. Agca ebben a perben tanúként vett részt.

Çelebi volt az egyik török, aki a fegyvert vitte Agcának

Bagci részletesen elmondta, hogyan segített Mahmut Inannak, Eyup Erdennek, és Musa Serdar Çelebinek, hogy azok eljuttassák Agcához a Browling 9 mm-es pisztolyt, amellyel később rálőttek a pápára. Bakci ekkori és korábbi vallomása között ugyanakkor volt néhány ellentmondás, és azt állította, hogy előzetesen nem tudta, mire kellett a fegyver.

Musa Serdar Çelebi ekkor 33 éves volt. Vele kapcsolatban azt írják, hogy egy „nyugatnémet szélsőséges török bevándorló-csoport elnöke (az ADÜTDF), akit azzal vádolnak, hogy ő szerzett Agcának szállást és juttatott el hozzá pénzt”. AZ ADÜTDF-ról a a vád ismeretében azt írják, hogy a Szürke Farkasok utódszervezeteként ismert.

Az NYT ’86- június végi cikke arról tudósít, hogy Musa Serdar Çelebi tagadta, hogy szerepe lett volna a pápa elleni merényletben, egyúttal kijelentette, hogy soha nem volt vezetője a Szürke Farkasoknak. Musa Serdar Çelebi azt mondta, azt sem tudja, hogy a Szürke Farkasok szervezet egyáltalán létezik-e, de ha igen, akkor sincs köze az ADÜTDF-hez. Musa Serdar Çelebit 1983-ban tartóztatták le Németországban, majd vádolták meg a pápa elleni merényletben bűnrészességgel. A cikk megjegyzi, hogy Musa Serdar Çelebi szerint az ő szervezete kulturális tevékenységet folytat, csakhogy a korabeli európai rendőrségi együttműködés információi szerint az ADÜTDF extrémista tevékenységek elfedésére szolgál. Több tagja ellen is drogcsempészet miatt eljárások folytatódtak akkoriban.

Çelebi a pápa elleni merénylet központi alakja

Musa Serdar Çelebit központi figuraként említik a perben, aki mozgósított Agca támogatása érdekében, mielőtt az a pápa elleni akciót végrehajtotta volna. Çelebit konkrétan azzal vádolták, hogy kétszer is találkozott Agcával: egyszer 1980 decemberében Milánóban, másodszor pedig 1982 márciusában Zürichben. Az ellene felhozott vádpontok között szerepelt az is, hogy 3 millió német márka jutott el hozzá a bolgár titkosszolgálatoktól a merényletért cserébe.

Çelebi szövetségéről azt írták, hogy török nacionalista nézeteket vallanak, a pápát a török érdekekkel ellenséges nyugat vezetőjének tartják. Egyébként az eredeti szövetség Törökországban alakult, majd az 1980-as katonai junta hatalomra jutását követően a szövetséget betiltották, így az áttelepült Svájcba, Hollandiába és Nyugat-Németországba. Agca abban a vallomásában, amelyben arról beszélt, hogy nem egyedüli elkövető, többször is módosított Musa Serdar Çelebi szerepével kapcsolatban.

A merénylet pillanata. Piros keretben Ali Agca keze és a pisztoly /Fotó: TheJournal.net

Az NYT ’86 márciusában arról tudósított, hogy kétes döntés született az olasz bíróságon, és hat embert felmentettek a perben, öt évvel a pápa elleni gyilkosságkísérlet után. Ennek a pernek az előzménye, hogy 1981. szeptember 22-én az ügyben felkért olasz vizsgálóbíró olyan állásfoglalást ad ki a merényletről, amely fegyveres összeesküvésnek tekinti a történteket. Így folytatódott a nyomozás, amelyben végül megvádolták Musa Serdar Çelebit és társait. Ebben vaskos szerepe volt annak, hogy Agca 1982 májusában részleteket közölt az összeesküvésről. Ennek nyomán 1982. június 2-án Omer Bagcit Svájcban, november 3-án Musa Serdar Çelebit Frankfurtban tartóztatták le és adták ki az olasz hatóságoknak.

A bolgár és török férfiak kapcsán végül 1984. október 26-án rendelték el, hogy bíróság elé álljanak. Az Agcával együtt nyolc vádlott tárgyalása 1985. május 27-én kezdődött meg. 1986 március 29-én három török (köztük Çelebit is, aki tehát közel 4 éven át volt vizsgálati fogságban Olaszországban) és három bolgár férfit felmentenek az összeesküvés vádja alól, Bagcit és Agcát viszont elítélték fegyvercsempészés miatt.

A felmentő ítélet azért volt meglepő Musa Serdar Çelebi kapcsán, mert az ügyész 1986 februárjában azt állította, hogy biztos benne és kétség kívül bizonyított is, hogy Musa Serdar Çelebi segített megszervezni, és pénzügyileg is támogatta a pápa elleni merényletet. Çelebire éppen ezért életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte.

Az Origo témában indított cikksorozatának első része ITT olvasható teljes terjedelmében.

Mint arról korábban beszámoltunk, Vona Gábor, a Jobbik elnöke szívélyes jó barátja annak a török férfinak, nevezetesen Musa Serdar Çelebinek, aki vádlott volt a II. János Pál pápa elleni merénylet perében mint az összeesküvés központi alakja. A szoros kapcsolatot fotók is alátámasztják.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek