2018. október 20., szombat
Vendel

Egyéb Békéscsaba

Klasszikus történet különleges feldolgozásban

A helység kalapácsa című vígeposzt 1844-ben írta Petőfi Sándor. Akkor nem lett különösebben népszerű a kor első számú és legkedveltebb műfaját, az eposzt gúnyoló alkotás, amelyet viszont ma elsősorban a humora és iróniája miatt szeretnek.

Petőfi akkor gyakorlatilag stílusparódiát készített: műfajparódiát, azon belül eposzparódiát. A Napsugár Bábszínház pedig most különös kísérletbe fogott. Az emberméretű bábok, melyek a színészek testére erősítve jelennek meg, egy a korunkra jellemző kerettörténetbe ágyazva mutatják be a humorban bővelkedő „hőskölteményt” – olvasható a színház honlapján. Úgy látják a készítők, hogy az előadás kiválóan illeszkedik a mai kornak megfelelő interaktív pedagógiai foglalkozások Y és Z generációt is megszólító stílusába, így a kötelező olvasmány élményszerű feldolgozását adja – és nem csak azoknak, akik éppen most foglalkoznak a darabbal az irodalomórákon.


Az előadást vagy interaktív tárlatvezetést rendhagyó irodalomórának is hívhatjuk, az előadással meg szeretnék mutatni kicsiknek és nagyoknak, hogy Petőfi még a mai kor gyermekének is tud mondani valamit. Az előadást Béres László rendezte, aki nem először dolgozik a Napsugárban. Petőfi Sándor művét Tasnádi-Sáhy Péter alkalmazta színpadra, a zenei betéteket Cári Tibor készítette. A darab tervezője Bodnár Enikő, koreográfusa Dávid Péter.

Az előadáson az emberméretű bábok (múzeumi kiállítási babák) és a színészi játék kettőse, vagyis színház és bábszínház születik egyszerre. A kerettörténet tovább erősíti a műfaji paródiát. Az események két szálon futnak. Egyrészt a néző láthatja magát a humorban bővelkedő „hőskölteményt”. Másrészt ezt öleli körbe, szövi át a darabot eljátszó múzeumi dolgozók viszonyrendszere, konfliktusaik, viszonyaik.

Kapcsolódó Cikkek