EUR: 322,89 Ft
CHF: 284,70 Ft
2018. augusztus 14., kedd
Marcell

Belföld

Kövér: A globális kormányzás veszélye fenyegeti a térség etnikai kisebbségeit is

A térség minden etnikai többségét és kisebbségét napjainkban ugyanaz a veszély fenyegeti, a globális kormányzás – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Budapesten.

Az új uralmi technika és ideológia lényege az identitásnélküliség előidézése – jelentette ki a házelnök a Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon című, a dualista magyar állam nemzetiségi törvénye megalkotásának 150. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.


A házelnök szerint a “potenciális gyarmatosítók az alávetendő embereknek és közösségeknek (…) a tudatát szállják meg először”.

“Meg akarják fosztani az embert a vallási, nemzeti, családi és már nemi identitásától is, mert ezáltal, természetes önazonosságának alapelemeitől elválasztva az ember már nem képes érdekeinek felismerésére, kinyilvánítására és azok megvédelmezésére sem” – fogalmazott.


Kövér László azt mondta, az egyén és a közösség értékrendjének az elsorvasztásával megszűnik az érdekérvényesítési készsége és képessége, és ez az új uralmi rendben érdekeltek szándéka és célja, hiszen így az áldozatok könnyebben alávethetők, uralhatók és kifoszthatók. Ez a veszély fenyegeti jelenleg Európa minden nemzetét és országát – ismételte meg a házelnök.

Kijelentette: nekünk, magyaroknak meggyőződésünk, hogy ezzel a fenyegetettséggel szemben csak közösen védhetjük meg magukat. A Kárpát-medencében és Kelet-Közép-Európában a szülőföldjén élő minden etnikai többség és kisebbség, minden ország csak egymással együttműködve tudja elhárítani a ránk leselkedő veszélyt – tette hozzá.

Az Országgyűlés elnöke közölte: meggyőződésünk ugyanakkor, hogy minden ellenkező előjel és híresztelés dacára a világpolitikában jelenleg dühöngő, a globális kormányzás megvalósítására törő totalitárius kísérlet – mint minden eddigi világuralmi törekvés – meg fog bukni, és ezzel párhuzamosan a nemzetközi kapcsolatokban fel fog értékelődni a szubglobális politika, amelynek főszereplői a regionális együttműködések szervezői lesznek.

Kövér László szerint a Kárpát-medence és Kelet-Közép-Európa egy ilyen regionális együttműködési tér lehet, amely a szükségszerűen újraalakuló európai centrumok és perifériák viszonyában egy új gazdasági, kulturális, politikai és “keresztény lelki-erkölcsi központtá válhat”.

Az előttünk álló idők tehát nem csak veszélyeket, hanem esélyeket is hordoznak mindannyiunk számára – mondta a házelnök, hangsúlyozva azt is, alapvető fontosságú, hogy térségünk etnikai viszonyai ne váljanak ürüggyé, amellyel lángba lehet borítani a térséget.

Kövér László szólt arról is, a 150 évvel ezelőtt elfogadott nemzetiségi törvény azt a hitet tükrözte, hogy a kisebbségeink önakaratukból és önérdekből előbb-utóbb magukévá teszik magyar identitásunkat. A történelem bebizonyította, hogy tévedtünk. A velünk élő etnikai kisebbségek ragaszkodtak saját önazonosságukhoz – mondta.

Kitért arra is, hogy a 20. században fordult a kocka, 1920-ban a Kárpát-medencében a szülőföldjén élő minden tíz magyar ajkú emberből háromnak a “feje felett átléptek” az államhatárok. Azaz a magyarság egyharmada idegen államok fennhatósága alá került, kisebbségi sorba.

Az identitásukat a magyarsággal szemben megfogalmazó és az utódállamokban immár többségbe került nemzetek nem hittek abban, hogy a magyarság önakaratából fel fogja adni az identitását, ezért az elmúlt száz évben különféle eszközökkel és módszerekkel mindannyian arra törekedtek, hogy saját identitásukat a kisebbségi magyarok identitásának elnyomásával erősítsék – mondta Kövér László.

Kijelentette, napjaink azonban az látszik, hogy ez a törekvés is tévesnek bizonyult: a szomszédos országokban élő etnikai többségeknek sem a szabadságuk nem lett nagyobb, sem az önazonosságuk nem lett erősebb azáltal, hogy kisebbségi magyarságot korlátozták szabadságában és önazonosságának megélésében.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány és a magyar emberek többsége a nemzetiségekre erőforrásként tekint, “soha nem ellenségként”.

Elmondta, a 2011-es népszámlálási adatok szerint 640 ezren vallják magukat valamely nemzetiséghez tartozónak. A köznevelési intézményekről szólva közölte, 2010-ben 12 ilyen intézményt tartottak fenn a nemzetiségek, mára ez a szám 82-re emelkedett.

Soltész Miklós azt hangsúlyozta: ma a legnagyobb kihívás a migráció, és erre a válaszul a nemzetek és nemzetiségek összefogására van szükség.

Az Országház felsőházi üléstermében rendezett tanácskozást az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az Országgyűlés Hivatala szervezte.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Bárpult és lábtartó közé szorult egy nő feje

    Bárpult és lábtartó közé szorult egy nő feje

    Egy budapesti kocsmában elesett egy nő, majd annyira szerencsétlenül esett, hogy a feje beszorult a bárpult fala, illetve a falra rögzített, lábtartó cső közé, ahonnan csak a tűzoltók tudták kiszabadítani egy erővágó segítségével.

  • Dzsesszre vár a Pódium

    Dzsesszre vár a Pódium

    A Pódium Közösségi és Gasztrotér 2014 nyarán nyitott. Az elmúlt négy évben a közösségi és kulturális élet egyik központja lett, ahol minden nyáron ingyenes koncertekkel várják az érdeklődőket.

  • Dömsödi elbukott, a Fidesz aratott

    Dömsödi elbukott, a Fidesz aratott

    Hatalmas kormánypárti fölénnyel zárultak a hétvégi időközi önkormányzati választások: Pásztón a polgármesteri helyet és nyolcből hét képviselői poosztot tölhetnek be a Fidesz-KDNP jelöltjei, Felcsútón 89 százalékkal, ellenfél nélkül nyert a kormánypárti induló, míg Balmazújvárosban és Sorkikápolnán független indulókra voksoltak.