2018. november 18., vasárnap
Jenő

Belföld

Majdnem kétszeresére nőtt a 2017-es GDP

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2017-ben 4,0 százalékkal nőtt az előző évi 2,2 százalék után. A naptárhatással szűrt adat 2,1 százalékosról megduplázódott, 4,2 százalékosra emelkedett. A tavalyi negyedik negyedévben 4,4 százalékos volt a gazdasági növekedés az előző negyedévi 3,9 százalékot követően, a naptárhatástól megtisztított adat 4,1 százalékosról 4,8 százalékosra javult, az egyéb rendkívüli tényezőktől megtisztított úgynevezett szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott növekedés 4,9 százalékos volt – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A tavalyi év egészét tekintve a GDP növekedéséhez a szolgáltatások 1,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá, a mezőgazdaság ugyanakkor 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést.


A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,5, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének egyenlege összességében 1,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény javulását.

A negyedik negyedévben 2,9 százalékkal nőtt az iparban hozzáadott érték az egy évvel korábbihoz képest, a feldolgozóiparban a harmadik negyedévi 4,8 százalékosról 3,6 százalékra lassult, az építőiparban 30,2 százalékról 35,5 százalékosra gyorsult a növekedés üteme. A mezőgazdasági termelés visszaesése a harmadik negyedévi 8,7 százalékosról 11,5 százalékosra mélyült. A szolgáltatások az előző negyedévivel megegyező 3,6 százalékkal növelték a teljesítményüket.


A szolgáltatások bruttó hozzáadott értékén belül a szállítás, raktározás üzletág teljesítményének növekedése az előző negyedévi 5,7 százalékosról 6,8 százalékra gyorsult A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 6,9 százalék után a negyedik negyedévben is 6,6 százalékkal emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,5 százalékkal csökkent a harmadik negyedévi 2,2 százalékos visszaesés után.

A bruttó hazai termék negyedik negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az építőipar 1,4, az ipar 0,6 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 0,7, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 0,5 százalékpontos hozzájárulása volt együtt a legjelentősebb. A mezőgazdaság és a közigazgatás, oktatás, egészségügy egyaránt 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a harmadik negyedévi 4,8 százalékot követően. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások vásárolt fogyasztása az előző negyedévi 4,7 százaléknál is magasabb ütemben, 5,6 százalékkal emelkedett, aminél nagyobb növekedésre 15 éve nem volt példa. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 8,8 százalékkal bővült, de az év egészét tekintve ezzel együtt is 0,4 százalékkal elmaradt a 2016-ostól.

A végső fogyasztás 5,7 százalékos és a bruttó felhalmozás 4,4 százalékos emelkedésének eredőjeként az összes belföldi felhasználás 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A felhalmozáson belül a negyedik negyedévben 13,1 százalékkal nőttek a beruházások és az egész évben 16,8 százalékkal haladták meg az előző évit, amikor viszont 10,6 százalékkal visszaestek éves összevetésben.

Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában folyó áron 652 milliárd forint aktívum keletkezett, 6,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az export 8,3, az import 9,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül az áruforgalomban a kivitel 7,1, a behozatal 11 százalékkal nőtt. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások – beleértve az idegenforgalmat is – exportja 13, importja 5,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így az aktívum 135,5 milliárd forinttal (29,6 százalékkal) nőtt míg az áruforgalomban negyedére, 237 milliárd forintról 60 milliárdnál kisebbre zsugorodott az aktívum.

A bruttó hazai termék tavalyi negyedik negyedévi 4,4 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 4,0, a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény emelkedését.

Kapcsolódó Cikkek