EUR: 322,77 Ft
CHF: 281,53 Ft
2018. október 20., szombat
Vendel

Belföld

Minden, ami fontos a 2018-as választásról

Összeszedtünk néhány hasznos információt az április 8-ára kitűzött országgyűlési választásokkal kapcsolatosan. A lebonyolítás szabályait több törvény és miniszteri rendelet határozza meg.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Az alaptörvény rögzíti: minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen. (Ez az úgynevezett aktív és passzív választójog.) Nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság ebből kizárt.


A magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a voksoláson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.


Az egyéni választókerületekben a választáson jelöltként pártjelöltek és független jelöltek is megmérettethetik magukat, jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat. Egy ember azonban csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést. Az indulhat a választáson jelöltként, akit a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. A jelölteknek március 5-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást és benyújtaniuk a helyi választási irodához.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés kétharmados szavazati aránnyal választja meg, ez 2013 szeptemberében megtörtént.

Az NVB-ben a választott tagokon túl pártok megbízottjai is ülhetnek: az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választások időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok egy-egy tagot delegálhatnak a testületbe.

Az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel az NVB-ben, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak.

Az NVB elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezésére, az egységes joggyakorlat kialakítására.

A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indul, ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

Várhatóan a választás éjszakáján már előzetes eredményt közöl majd a Nemzeti Választási Iroda (NVI), de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 14-én, a választás országos eredményét pedig április 27-én. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 8-ig kell megalakulnia.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek