EUR: 313,80 Ft
CHF: 276,49 Ft
2019. március 19., kedd
József, Bánk

Külföld

Minden amit tudni akart Egyiptomról!

Március 26-28-án Egyiptomban megtartják az elnökválasztás első fordulóját. (Ha szükséges, a második fordulóra április 24-26-án kerül sor.)

Az Afrika északkeleti részén fekvő ország területe 1 millió négyzetkilométer, 97 milliós lakosságával a legnépesebb arab ország. A népesség 99,6 százaléka egyiptomi arab (hamita), 90 százalékuk muszlim (többségében szunnita), 9 százalék a koptok, 1 százalék a más keresztények aránya. A főváros a 18,8 millió lakosú Kairó, a hivatalos nyelv az arab, a hivatalos pénznem az egyiptomi font.


Gazdaság: A rohamosan növekvő népesség ellátása egyre nagyobb gondot okoz a megművelhető terület szűkös volta és a Nílustól való függés miatt. Az egyik legfőbb devizaforrásnak számító turizmus bevételeit számottevően csökkentette a hosszabb ideje bizonytalan belpolitikai helyzet. A vezetés az új évezredben gazdasági reformokat szorgalmazott a külföldi tőke becsalogatása és a GDP növelése érdekében, az egyiptomiak zöme azonban így is szerény körülmények között él. A kormány 2012-ben arra kényszerült, hogy készenléti hitelt kérjen az IMF-től. A gazdasági növekedés 2017-ben 4,1 százalékos volt, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 13 000 dollár, a munkanélküliség 12,2 százalékos, az infláció 23,5 százalékos volt.

Történelem: A termékeny Nílus-völgy a legrégibb civilizációk egyikének bölcsője. A fáraók három évezredes uralkodása után Egyiptom perzsa, görög, római, majd bizánci uralom alatt állt. A hódító arabok a hetedik századtól terjesztették el itt nyelvüket és civilizációjukat. A mameluk szultánság 1517-től az ottomán török birodalom része lett, a 19. század második felétől brit befolyás alatt állt az ország. Egyiptom 1922-ben lett névleg független, teljes szuverenitását Egyiptomi Köztársaság néven csak a britek által támogatott monarchia 1952. évi megdöntése után, 1953. június 18-án nyerte el. A stratégiai fekvése, elsősorban a Szuezi-csatorna ellenőrzése miatt a közel-keleti konfliktusokban meghatározó szerepet játszó Egyiptom 1978-ban elsőként kötött különbékét Izraellel. Az 1981-től ötször megválasztott Hoszni Mubarak elnök megdönthetetlennek látszó uralmát 2011 elején, az “arab tavasz” idején tömegmegmozdulások söpörték el. 2012. június 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amiért békés tüntetők meggyilkolására adott utasítást, 2017-ben ügyének újratárgyalása után felmentették, majd szabadon is engedték az egyre rosszabb egészségi állapotban lévő exelnököt.


Az ország irányítását a hadsereg legfelső katonai tanácsa vette át Mohamed Huszein Tantávi vezetésével, majd a 2012 májusában megtartott elnökválasztásokon győztes Mohamed Murszi, a Muzulmán Testvériségből alakult párt, a Szabadság és Igazságosság Pártja vezetője foglalhatta el az elnöki széket. A folyamatos zavargások, erőszakos összetűzések után a katonai erők egy év múlva Murszit is eltávolították a hatalomból, azóta különböző vádakkal őt is bíróság elé állították. 2013. július 1-jén átmenetileg Adli Manszúrt, az Alkotmánybíróság elnökét ültették a helyére. Murszi hatalmának megdöntése nem hozott megoldást, nem csitultak az utcai zavargások. Az ideiglenes kormányzat kíméletlenül üldözte az iszlamista exállamfő híveit. A 2014. május 26-28-án megtartott elnökválasztást Abdel-Fattáh esz-Szíszi volt hadseregparancsnok, védelmi miniszter nyerte meg a szavazatok 96,91 százalékának megszerzésével.

Államszervezet: Egyiptom korábbi, 2012-ben elfogadott alkotmányát 2014 januárjában népszavazással reformálták meg, akkor lett az országnak 596 tagú, egykamarás parlamentje. Az évekig parlament nélkül működő országban végül 2015 októbere és decembere között parlamenti választásokat tartottak, melyen valamennyi (120) listás mandátumot a Sziszi elnök támogatására szerveződött Szeretettel Egyiptomért elnevezésű pártkoalíció nyerte el, de az 596 tagú törvényhozásban a független jelöltek kerültek többségbe (351 mandátum). Az egyetlen iszlamista párt 11 mandátumhoz jutott.

Az elnököt közvetlen választással, abszolút többséggel választják meg, amennyiben szükséges két fordulóban. A négy évre megválasztott államfő egyszer újraválasztható.

A jelenlegi elnökválasztás esélyese az országot 2014 óta vaskézzel irányító Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök, akinek a nagyközönség előtt ismeretlen Músza Musztafa Músza lesz az ellenfele. A potenciális indulók helyzetét a hatóságok már korábban ellehetetlenítették. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egyiptomi ága harcosait a választások idején végrehajtandó támadásokra, a választókat pedig a távolmaradásra szólította fel. A Human Rights Watch és más jogvédő szervezetek szerint a kairói kormányzat a minimális feltételeit sem biztosítja a tiszta és szabad választások megtartásának.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek