EUR: 322,93 Ft
CHF: 281,38 Ft
2018. október 19., péntek
Nándor

Egyéb Baja

Nem csak a forradalmat, a magyar nyelvet is ünnepeljük

Az újkori magyar történelem egyik legfontosabb dátuma 1848. március 15-e. Ez a nap úgy vonult be a történelembe, mint az az időpont, amely lerakta a polgári Magyarország alapkövét. De nem csak ezért bír kiemelt jelentőséggel mindaz, ami a Pilvax kávéházból útjára indult: ennek a korszaknak köszönhetjük Himnuszunk születését, nemzeti színű lobogónkat, és azt is, hogy országunk hivatalos nyelve a magyar lett.

„… Anyanyelvem, a gyönyörű magyar, az egyetlen nyelv, amelyen mindent el tudok mondani, ami érthető és érthetetlen az életben. És hallgatni is csak magyarul tudok arról, ami számomra becses” – így elmélkedik Márai Sándor egyik naplóbejegyzésében. A kassai író művei talán meg sem születnek – vagy egészen biztos, hogy másfélék lennének – ha 1848. március idusán a Pilvax kávéház törzsvendégei, köztük Petőfi Sándorral és Jókai Mórral úgy döntenek, aznap otthon maradnak.


Mindennek megvannak a sajátos történelmi előzményei. Hazánkban több politikai erő is vitázott egymással: az udvarhoz hű konzervatívok (akik magukat „fontolva haladóknak” nevezték) és egy reformokat sürgető ellenzéki párt is. Nekik túl lassúnak, túl megfontoltnak tűntek az udvarhoz hű konzervatívok lépései. A köztük feszülő ellentétet tovább fokozta, hogy Európán az 1848-as esztendőben forradalmi láng söpört végig. A nép fellázadt az uralkodók ellen Franciaországban, Prágában és Bécsben, aminek a híre gyorsan eljutott hazánkba is.

Ez volt az a pillanat, amikor Petőfi Sándor és barátai a Pilvax kávéházban úgy döntöttek: azonnali cselekvésre van szükség. A lendülettől megijedt a Habsburg-hű helytartótanács, és ellenkezés nélkül fogadta el a nép követeléseit, köztük a 12 pontot.


Nem sokkal később, áprilisban elfogadták a polgári Magyarország alapjait lerakó törvénykönyvet. Hazánk államformája alkotmányos királyság lett, felszabadították a jobbágyokat, rögzítették a szabadságjogokat, emellett pedig határoztak a népképviseleti országgyűlésről is.

A siker azonban rövid életűnek bizonyult. 1848 nyarára az európai forradalmak tüzei már alig izzottak. Ferenc József ekkor úgy döntött, ideje visszavonni a magyaroknak biztosított jogokat. Szinte azonnal támadás is indult hazánk ellen. Honvédjeink és a kiváló stratégiai érzékkel bíró tábornokaink egy ideig tartani tudták magukat, sőt győzelmeket is elértek. A hatalmas túlerővel szemben azonban nem lehetett küzdeni: a császár az orosz cárhoz fordult, akinek hadserege kíméletlenül söpörte el a magyar ellenállást.

Bár a szabadságharcot leverték, kevesebb mint 20 esztendővel később, az 1867-es kiegyezéssel hazánk mégis a polgári fejlődés útjára léphetett. Így válhatott hivatalos nyelvvé a gyönyörű magyar, amelyen mindent el lehet mondani, ami érthető és érthetetlen…

Kapcsolódó Cikkek