2018. augusztus 16., csütörtök
Ábrahám

Egyéb Debrecen

Pósán: A fegyver ma maga az ember

Pósán László húsz éve a Fidesz debreceni országgyűlési képviselője. Interjúnk elején egy Kölcseytől vett verssort idézett: ”A Haza mindenek előtt” Ez most minden megemlékezésnek, ünnepkörnek a találó és helyénvaló vezérfonala, ahogyan 1848-ban is ez volt a fő mozgósító erő és rendező elv, hisz a hazáért akart tenni mindenki. Szeretném hinni, hogy ez ma sincs másképpen – mondta.

Pósán László országgyűlési képviselő

– Képviselő Úr, kell ma is tenni a hazáért?


– Kell. Feltétlenül, s nem is keveset. Nem csak nálunk, hanem egész Európában. Óhatatlanul kínálkozik a történelmi párhuzam: a XIX. század első felében Európa szerte nemzeti mozgalmak indultak, amelyek az olyan nagy birodalmi keretek helyett, mint a Habsburg birodalom, nemzeti függetlenséget, szuverenitást akartak teremteni. Ma az alapképlet úgy tűnik hasonlatos: van-e létjogosultsága a nemzetállamoknak a nap alatt, vagy bekebelezi őket a globalizmus, a brüsszeli centralizációs törekvések, a népek akarata ellenére erőltetett Európai Egyesült Államok terve. A ma kérdése az, hogy lenyeli-e a nemzetállamokat az új birodalomalkotási terv? Óhatatlanul adott a történelmi analógia, ami persze nem ugyanaz, de alapjait tekintve sok hasonlatosságot rejt.

– Kinek ad ez feladatot? Csak a politikusoknak, csak a forradalmároknak, csak a fiataloknak?


– Ahogyan Kossuth zászlaja alá öregek és fiatalok is beálltak, úgy a nemzeti önállóság és függetlenség ügye ma is képes minden generációt megszólítani. Ez identitás, szív és hazaszeretet kérdése. Csupa olyan értéké, amit ma a balliberálisok úgy irtóznak, mint az ördög a tömjénfüsttől. Azokat a szavakat, hogy hazaszeretet, szülőföld, nemzeti összetartás, mélyen megvetik. Régebben ezt nemzet- és hazaárulásnak hívták, szerintem ma is így kell nevezni.

– Érzékenyebbé tesz bennünket a választások előtti nemzeti ünnep?

– A nemzeti ünnepnek az a feladata s értelme, hogy a magyar identitás szempontjából oly fontos és nemes pillanatokat felidézze, egyfajta iránytűt mutasson és erőt is adjon. Nem direkt választáshoz kapcsolható. A nemzeti ünnepet eddig is, ezután is megtartjuk, kérdés, ha Magyarország nem lesz tovább magyar ország és Európában eltűnnek a nemzetállamok, lesz-e létjogosultsága az ilyen típusú emlékezéseknek. Ha valaki elfeledi a múltat, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt, de véleményem szerintem nekünk nem kellene a magyar történelem keserű pillanatait újra megélni. A magyar szuverenitás, az önállóság megvédése 1848-ban fegyveres háborúba kényszerítette az országot Európa két nagy birodalmával szemben.

– Ugyanennek a szellőnek az „íze” van benne a levegőben? Ismétlődő történelem?

– Ma – a biztonságpolitikával foglalkozó szakemberek egybehangzó álláspontja szerint – Európában háború zajlik. Csak ezt a háborút, nem a történelemből jól ismert módon, fegyverekkel vívják, hanem maga az emberi sokaság, a tömeg vált fegyverré. Végkimenetelét illetően az eredmény ugyanaz: korábban fegyverekkel hódítottak meg területeket, ma Afrikából és a Közel-Keletről milliók kelnek útra Európa felé, lépik át illegálisan annak határait és követelnek maguknak helyet kontinensünkön. Ezek a tömegek nem integrálódni akarnak, nem munkát keresnek, hanem a maguk kultúráját és életvitelét akarják itt is gyakorolni, fittyet hánynak az egyes országok törvényeinek, párhuzamos társadalmakat hoznak létre, és egyre gyorsulóbb ütemben kitúrnak bennünket korábbi lakóhelyeinkről. Nézzük meg, hogyan néznek ma ki Nyugat-Európa nagyvárosai: Berlin, London, Párizs vagy Bécs, ahol bizonyos kerületekbe már nappal sem ajánlatos európai embernek bemenni. Olyan területfoglalás zajlik ma Európában, amit nem fegyverrel hajtanak végre, s amihez a baloldal nem csak lelketlenül asszisztál, hanem kifejezetten szorgalmaz is. Az általuk képviselt önfeladás politikája Európa és Magyarország végét jelenti.

– Mi az üzenete ennek a márciusnak?

– A márciusi üzenet most arról szól, akarjuk-e, s képesek leszünk-e megvédeni Magyarországot, városainkat, falvainkat, családjainkat, gyermekeinket. Amikor hazánkat védjük, – ahogyan régen – Európát is védjük. Ezt az igyekezetet Európa sem akkor, sem most nem méltányolta, hanem inkább belénk rúg. A történelem ismétli magát: két pogány közé szorultunk. Keletről és délről iszlám tömegek masíroznak felénk, nyugatról pedig a társadalmi haladás megfellebbezhetetlenségét, a kereszténység alapelveit, sőt még a férfi és nő biológiai (teremtett) létét is megkérdőjelezők ostoroznak és szurkálnak nap mint nap.

– Miről tartott sajtótájékoztatót az egykori menekült tábornál?

– Ki kell mondanunk, hogy április 8-án arról is döntünk, lesz-e Debrecenben ismét migránsok tömegeit befogadó tábor. Ma az itt induló ellenzéki jelöltek mindegyike bevándorláspárti, akik azonnal újra nyitnák a Sámsoni úti tábort. Varga Zoltán (DK) már korábban is azt mondta, hogy „a pénzt be kell invesztálni abba, hogy normális menekülteket befogadó táborok épülhessenek”. Gurmai Zita (MSZP) 2015-ben úgy nyilatkozott (s ezen azóta sem változtatott), hogy „a baloldal felelőssége, legfontosabb feladata, hogy megakadályozza a szolidáris gondolkodás eltűnését”. Tudjuk, Brüsszelben, a Soros szervezeteknél ez a migránsok befogadását, kvóta szerint elosztását jelenti. Gurmai Zita és Varga Zoltán idegen érdekeket képvisel, és fittyet hány a debreceni emberek véleményére. Április 8-án arról is döntünk, hogy a polgárok véleményét és többségi akaratát figyelembe vevő demokrácia, vagy külső hatalmakat kiszolgáló bábkormány lesz Magyarországon.

 

Névjegy

Pósán László történész, magyar nyelv- és irodalom-történelem szakos középiskolai tanári diplomát 1990-ben szerzett, ugyanebben az évben egyetemi tanársegéd, 1996-tól a KLTE Történeti Intézetének Középkori és Kora újkori Egyetemes Történeti Tanszéken adjunktus, 1995-ben egyetemi doktori, 2000-ben PhD fokozatot szerzett. 2002-től egyetemi docens, 2015-ben habilitált. A  Fidesznek 1992 óta tagja, 1997-től 2015-ig a párt debreceni városi szervezetének elnöke, 2015-től alelnöke. 1998 és 2002-ben a külügyi bizottság munkatársa és magyar delegáció helyettes tagja volt a NATO Parlamenti Közgyűlésében. 1999-től az országgyűlés oktatási, tudományos és kulturális bizottságának tagja, 2006-tól alelnöke.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ejtőernyős-világbajnokság

    Ejtőernyős-világbajnokság

    Elkezdődött a 42. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság Szolnokon, a szandaszőlősi sportrepülőtéren. A város az 1974-es civil ejtőernyős-világbajnokságot követően ad újra otthont ilyen jellegű versenynek.

  • Elektromos töltőállomások

    Elektromos töltőállomások

    Az Új Főnix Terv közlekedésfejlesztési program keretein belül Debrecenben 10 db új elektromos töltőállomás és parkolóhely létesül. A debreceni önkormányzat a Nemzetgazdasági Minisztérium „Jedlik Ányos Terv – Elektromos töltőállomás alprogram helyi önkormányzatok részére” tárgyú pályázatra jelentkezett.