EUR: 321,45 Ft
CHF: 280,62 Ft
2018. október 17., szerda
Hedvig

PR

Telitalálatost hozott a TOTÓ-n Gézabá lustasága

Mindig szerencsés, vidám, optimista és túlzottan idealista – állítja magáról levélírónk, aki magát csak Gézabáként aposztrofálja. 60 éves, de a szíve szerinte még 40 sincs, az elméje pedig még ma is a 20-as éveiben jár – szerinte.

– Nagyon szerencsés vagyok, pedig ha levetíteném másoknak életem filmét, egyesek beleszédülnének, annyi viharon mentem keresztül, hogy hihetetlennek tartanák mindezt egy ember életébe sűríteni. De a kellő időben mindig szerencsés voltam – írta olvasónk szerencsesztorijában.


Képünk illusztráció – Profimedia

– Nem hiszek a természetfelettiben, de bízom az általam megálmodott világ valós csodáiban. És vallom, sohasem történnek véletlenül a dolgok, ha az ember tudja a célját. A szerencse kitartás kérdése. Egy 100 százalékig biztos, a pesszimista embernek soha nem lesz szerencséje. Negatív attitűddel egy egyszerű lottószelvényt sem érdemes kitölteni – vallja a szerencse „szakértője”, aki szerint az optimista mindig nyer, ha mást nem, hát életörömöt. De hogyan is talált rá Gézabára a szerencse?

– Fiatalon a másodosztályban fociztam, nem voltam egy Gerd Müller, de gyors csatárnak tartottak. Sportállásom volt egy állami vállalati klubban 19 évesen, ami a 80-as években privilégium volt. Hétköznap azért néha be kellett mennem a munkahelyemre, ahol valójában csak a létszámot növeltük. Az igazi szakik természetesen TOTÓ-ztak! Mint szakértőt, engem kértek, adjak tippeket, mondjuk egy akkori Fradi–Dózsa vagy MTK–Vasas rangadó eredményére, hisz a játékosok egy részét személyen ismertem – vágott bele a történetbe Gézabá, akinek a saját meccsei is szerepeltek a TOTÓ-szelvényen.


– Egy alkalommal a biztos 13+1-et kellett vizionálnom, hogy a sztahanovista munkában megfáradt hősök a havi 3000 forint körüli fizetésüket megduplázhassák a TOTÓ-val. Fogtam és lemásoltam egy egy évvel korábbi saját szelvényemet, mivel se időm, se kedvem nem volt belemenni az órákig tartó elemzésbe, hogy táncolni fog-e Törőcsik Újpesten, vagy Váradi Béla 40 méterről fog-e bombagólt lőni Zsiborásnak… Szóval írtam egy cetlit, beadtam és rohantam edzésre. Ráírtam: Kedves Kollégák! Itt a nyerő cipőméret. Végül is nem kell érteni a focihoz ahhoz, hogy az embernek szerencséje legyen, a halandzsának matematikailag ugyanannyi az esélye, mint a sportszakemberek tippjeinek. Nemde?

Gézabá, mint írja, nem is foglalkozott a továbbiakban a dologgal, ráadásul a hétvégi meccsen megsérült, porcleválás miatt kórházba került.

– A műtét után lábadoztam, mikor szólt a nővér, hogy jött hozzám három öregúr, melósruhában. A nem létező munkahelyemről a főnök és két szaki volt az. Őszintén, még a teljes nevüket sem tudtam, hisz összesen addig ha ötször voltam bent a cégnél, sokat mondok. Széles mosoly, óriási „Géza a mágus” csatakiáltással üdvözöltek. Aztán viccelődve kérdezték: Na, a tuti tipp miatt elrúgták a térded, mi, Géza?! Azt sem tudtam, miről beszélnek. Aztán kibökték.

„Nyertél nekünk egy zsák pénzt! 110 ezer forintot! Hoztuk a jutalékodat!”

– Banyek! 13+1-es lett! Igaz, még négyen eltalálták, de anno ez hatalmas pénz volt, egy jobb autó ára… Persze, dicsérték a tudásomat és kérték, meséljem el, honnan tudtam. Hú, most fáj a lábam, inkább majd máskor – mondtam –, most inkább pihennék. Kaptam 25 ezer forintot, ami pont kárpótolt a sérülés időszakára, hiszen három hónapig nem tudtam játszani.

Kapcsolódó Cikkek