2018. augusztus 18., szombat
Ilona

Belföld

Václav Klaus: Jogosan lehet okolni Angela Merkelt a migránsválság elmélyítésével

Tartalmas interjút közölt legújabb számában a Figyelő Václav Klausszal, Csehország volt államfőjével és miniszterelnökével. Apropót az Útmutató a jelenlegi migrációs válság megértéséhez című, Jiří Weiglvel közösen szerzett könyve adott. Őszinte válaszokat olvashatunk egy sokat látott és komoly politikustól a határok nélküli társadalomról, a multikulturalizmusról, a migrációról és a brexit utáni Európai Unióról.

Václav Klaus /Fotó: Mészáros Diána

Václav Klaus szerint jogosan lehet okolni Angela Merkel német kancellárt a migránsválság elmélyítésével, de a migráció fals értelmezése már régi hibája a nyugati politikai elitnek. Klaus példaként hozta fel, hogyan szólalkozott össze Jacques Chirac egykori francia elnökkel a migrációról tartott beszéde alatt.


Klaus arról is beszélt, hogy a menekültválsággal összefügg a határok nélküli világ ötlete is. “Az embercsoportok természetes igénye, hogy határok között éljenek. A lakásunk ajtaján is van zár, be is szoktuk zárni.” – érvelt a volt elnök. Azoknak is üzent, akik szerint egy olyan ember, aki élt a vasfüggönyön túl igazán érthetné a nyílt határok ötletét. “A kommunizmusban a vasfüggönytől szerettünk volna megszabadulni, nem pedig a határoktól. Határokat szerettünk volna. Átléphetőket.” – üzente az őt támadóknak.

Az etnikai sokszínűségről, mint értékről úgy vélekedik, hogy ez egy szélsőbaloldali ideológiai félreértés, amely a kulturális marxizmushoz köthető. Azóta, hogy az európai vezető réteg azonosult a multikulti szellemével, súlyosbodik a migráció helyzete. Megoldásként Klaus úgy véli, az első és legfontosabb az lenne, hogy azonnali intézkedéseket hozzon az EU a határok lezárása érdekében. Tehát, hogy az európai vezetők képesek legyenek nemet mondani. A Figyelő kérdésére elárulta, hogy pont a multikulturalizmusba vetett vak hit miatt nem képes az európai politikai elit kimondani azt a bizonyos nemet.


A britek unióból való kilépésével kapcsolatban kifejtette, hogy lényegtelennek tartja a pénzügyeken való aggódást, hiszen nem ezért csatlakoztak az országok az integrációhoz. Arra a felvetésre, miszerint tovább nő a német hegemónia, csak annyit reagált, hogy akkor is német hegemónia volt, mielőtt a britek még nem döntöttek a kilépés mellett, ráadásul London sosem volt ellensúlya Berlinnek. Szerinte Párizs sokkal inkább az, kifejezetten a mai időkben. Annak ellenére, hogy gazdaságilag mindenki Németországtól függ, politikai erőt tekintve Németország és Berlin most gyenge, mert a politikai elit támogatása egyre csökken, elég jó példa erre a szociáldemokraták, az SPD népszerűségének a zuhanása és az AfD megerősödése. Úgy fogalmazott: “politikai értelemben ma talán Párizs erősebb, mint Berlin”.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek