EUR: 323,19 Ft
CHF: 287,30 Ft
2018. december 11., kedd
Árpád, Árpádina

Belföld

Az Ipar 4.0 az oktatási rendszer folyamatos megújulását követeli meg

A mostani általános iskolások közel 65 százaléka olyan munkakörben
dolgozik majd, ami ma még nem is létezik, így csak az oktatási rendszer folyamatos megújulása
biztosíthatja a versenyképes tudást a jövőben – hangzott el a HG Media „Fókuszban: Ipar 4.0 és
oktatás” című konferenciáján. A résztvevők azt a kérdést járták körül, hogy az ipari digitalizáció
technológiáinak bevezetése milyen lehetőségeket, illetve kihívásokat jelent a cégek és az oktatási
rendszer számára.


„Az ipari szereplők, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködést is ösztönző
innováció-politika részeként az elmúlt három évben összesen mintegy 190 milliárd forintot nyertek el
cégek és egyetemi, akadémiai kutatóhelyek közös projektekre uniós és hazai forrásból” – emelte ki
nyitóelőadásában Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
elnökhelyettese. Uniós és hazai finanszírozással országszerte 8 helyen indult felsőoktatási és ipari
együttműködési centrum összesen mintegy 35 milliárd forint támogatással többek között autóipari,
agrártechnológiai, anyagtudományi, orvosi, gyógyszerészeti kutatásokra. Rámutatott arra is, hogy az
együttműködési programok alapját a felfedező kutatási programok teremtik meg. A 2015-ös 7,9
milliárd forintról folyamatos növekedéssel idén 16,5 milliárd forintra nőtt a Nemzeti Kutatási,
Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett, felfedező kutatást ösztönző felhívások keretösszege.
„A negyedik ipari forradalom a virtuális és a fizikai világ konvergenciáját, a hálózatba kapcsolt
eszközök exponenciális növekedését jelenti” – emelte ki Nikodémus Antal, az NGM Digitális Gazdaság
és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője. Az Ipar 4.0 jellemzőjeként sorolta fel, hogy az okos
gyár önmaga optimalizálja a termelési folyamatait (horizontális integráció), illetve, hogy az emberek,
gépek kiber-fizikai rendszereken keresztül kommunikálnak (vertikális integráció). A negyedik ipari
forradalom további jellemzőjeként említette, hogy az okos termékek képesek adatokat gyűjteni, és
továbbítani életciklusuk gyártási fázisairól. Az Ipar 4.0 hatásai között említette, hogy a karbantartási,
raktározási költségek, illetve a piacrakerülési idő csökken, míg a termelékenység a műszaki
munkakörökben a szellemi munka automatizálásának köszönhetően nő.


Felhívta a figyelmet arra, hogy egy olyan oktatási rendszer biztosíthatja a versenyképes tudást a
jövőben, amely képes a folyamatos megújulásra. A mai általános iskolások közel 65 százaléka ugyanis
olyan munkakörökben dolgozik majd, ami ma még nem is létezik. Emellett naponta új munkakörök
jönnek létre, és a hagyományos munkakörök egy részét pedig az automatizáció veszi át.
Az MTA SZTAKI győri telephelyén megvalósuló „Ipar 4.0 kutatási és innovációs kiválósági központ”
projekt eddigi eredményeit, további célkitűzéseit Nacsa János, az MTA SZTAKI intézet Mérnöki és
Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium tudományos főmunkatársa mutatta be. A projekt célja többek
között a kiber-fizikai gyártórendszer háttér-technológiáinak kutatása. A projekt mintarendszerében a
fókusz többek között a kollaboratív robotos szerelésre irányul, amely az emberi rugalmasságot és a
problémamegoldó képességet kombinálja a robot precizitásával és kitartásával.
A KPMG meghatározása szerint az Ipar 4.0 nemcsak robotizációról, automatizációról szól, hanem az
egy sokkal „holisztikusabb történet” – mondta Boros Árpád, a KPMG jármű- és gyártóipari szektor
szenior menedzsere. Kiemelte: a KPMG 9 modul (például vállalati stratégia, vezetői elköteleződés,
információbiztonság, technológia, munkatársak bevonása) alapján vizsgálja a gyártó vállalatokat,
amire alapozva tesz fejlesztési javaslatokat a cégek számára.


Keller László, az Audi Motorgyár IT-vezetője beszámolt arról, hogy szeptemberben fog elindulni
Győrben az Audi AG első elektromotor gyára, amelyben egy teljesen új technológiát, az úgynevezett
moduláris gyártást fogják megvalósítani. Ennek értelmében különböző szigetekben fogják gyártani az


elektromotorokat, amelyek között önjáró robotok fognak közlekedni, amelyek elvégzik a gyártás
irányítását, illetve a logisztikai kiszolgálást.
A termelő kkv-k felzárkóztatását, versenyképességük javítását célzó uniós pályázati forrásokat Lukács
János, a Vanessia Kft. ügyvezetője ismertette. Kiemelte, hogy bizonyos pályázati kiírásoknál az Ipar
4.0 témakörhöz való kapcsolódás jogosultsági feltételként szerepel, vagy pluszpont jár érte a
pályázatok elbírálásánál. A pályázati intézményrendszer kimondottan egy Ipar 4.0 témájú kiírást – a
kkv-k ipari digitalizációhoz kapcsolódó fejlesztéseinek támogatására vonatkozó pályázatot – is
meghirdetett, amelynek nem volt túl nagy a keretösszege (5 milliárd forint), azonban így is csak a
keret kétharmadát sikerült kiosztani.


Kecskés Péter, a Digitop Informatika Kft. ügyvezetője elmondta: a termelési hatékonyság mérésére
egy komplett szoftvermegoldást dolgoztak ki. „Igény van arra, hogy minél jobban kontrollált,
sztenderd legyen a gyártás, de jelenleg nagyon nem ez a helyzet. Van még min javítani, így van helyük
a szoftverrobotoknak” – mondta. „Sokat lehet tenni azért, hogy az automatizálások egyre
kihasználtabb termelést tudjanak biztosítani. A jelenlegi helyzetben cégvezetői szinten a
gondolkodásmódban el kell kezdeni azt a váltást, hogy szükség van az ipar 4.0-ra” – emelte ki.
Várdai László, a NEXON Kft. szolgáltatás-értékesítési igazgatója úgy látja: az automatikus
bérszámfejtő szoftverek alkalmazása miatt elképzelhető, hogy a jövőben majd kevesebb
bérszámfejtőre lesz szükség, de munkájuk biztos lesz. „Lehet, hogy a hibákat fogják keresni az
automatizált rendszerekben, vagy egyéb, hozzáadott értéket teremtő felügyelő szerepet fognak
ellátni” – tette hozzá.

Kapcsolódó Cikkek

  • Meg kell változtatni Magyarország “leányvállalat-ország” arculatát

    Meg kell változtatni Magyarország “leányvállalat-ország” arculatát

    Meg kell változtatni Magyarország “leányvállalat-ország” arculatát, meg kell teremtetni az ideális környezetet, melyben az innovatív termékfejlesztési folyamatokat Magyarországon, magyar munkaerővel végezhetik el a vállalatok – mondta Palkovics László innovciós és technológiai miniszter egy szakmai rendezvényen kedden Budapesten.

  • Abszurd vádakkal támadják Magyarországot

    Abszurd vádakkal támadják Magyarországot

    Abszurd vádakkal támadják Magyarországot – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Frankfurter Allegmeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap keddi számában.

  • Egymással szemben állt meg két vonat Zalában

    Egymással szemben állt meg két vonat Zalában

    Engedély nélkül indítottak el egy vonatot Zalaegerszegről, a szemből érkező szerelvénnyel együtt azonban biztonságos távolságra megálltak egymástól – közölte a MÁV Kommunikációs Igazgatósága kedden az MTI megkeresésére.

  • Párizs és Berlin számíthat Budapestre a Nyugat-Balkán fegyvermentesítésében

    Párizs és Berlin számíthat Budapestre a Nyugat-Balkán fegyvermentesítésében

    Franciaország és Németország továbbra is számíthat Magyarországra a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni ENSZ-program sikerre vitelében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a programmal kapcsolatos francia-német koordinációs kezdeményezésről kedden Párizsban megrendezett konferencián felszólalva.