2018. augusztus 20., hétfő
István

Belföld

Hatályon kívül helyezték Budaházy ítéletét

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori, szocialista-szabaddemokrata kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban, például Molotov-koktélos támadásokat követtek el a kormányzó pártok, illetve kormánypárti politikusok ingatlanai ellen. A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket.


A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt az elsőrendű vádlottat, Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött előzetes letartóztatásban. A 17 vádlott közül 15-öt terrorcselekmény miatt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett.


Csütörtökön a hatályon kívül helyező végzés szóbeli indoklásában Lassó Gábor, a bírói tanács elnöke kifejtette: a hatályon kívül helyezést abszolút és relatív okok egyaránt szükségessé tették, érdemi felülbírálatra a másodfoknak nem volt lehetősége.

A másodfokú eljárásban Budaházy György védője, Szikinger István felvetette a nyilvánosság kizárásának problémáját az elsőfokú perben.

Az ügyvéd érvelésével egyetértve Lassó Gábor abszolút hatályon kívül helyezési okként említette, hogy első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a nyilvánosságot. Előfordult, hogy a tanács elnöke magyarázat nélkül nyilvánította zárttá a tárgyalást, és ez a törvénysértés önmagában is érdemi felülbírálatra alkalmatlanná teszi az elsőfokú döntést. Emellett relatív hatályon kívül helyezési okok is felmerültek, amelyek összességében szintén az eljárás megismétlését teszik szükségessé. Ilyen például, hogy az elsőfokú bíróság nem teljesítette indoklási kötelezettségét, valamint a döntése megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz. Elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Mindezek a mulasztások másodfokon nem pótolhatók – fejtette ki a táblabíróság tanácselnöke.

A tábla kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú eljárásban sérültek a védelem jogai. Előfordult például, hogy egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek, ami megakadályozhatta a védői, vádlotti jogok gyakorlását. A jegyzőkönyvek biztosítása pedig a bíróság kötelezettsége. Súlyosan sérült a tisztességes eljáráshoz való jog – szögezte le Lassó Gábor.

A tábla a megismételt eljárásban előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is: csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást.

Lassó Gábor elmondta, a több mint fél évtizeden át tartó elsőfokú pernek jóformán csak az első három évében folyt érdemi bizonyítás, utána már egyes eljárási cselekmények megismétlésével, jegyzőkönyvek felolvasásával, iratok ismertetésével telt az idő. (Ezt a bírói tanács többszöri megváltozása miatti törvényi kötelezettség tette elkerülhetetlenné. Az elsőfokú ítéletet kihirdető tanácsvezető bíró több hónapot késlekedett a határozat írásba foglalásával, majd távozott a bírói karból.)

A tábla minden vádlott kényszerintézkedését megszüntette. Ezzel kapcsolatban a tanácselnök arra mutatott rá, hogy bár az elsőfokú ítéletben súlyos bűncselekmények szerepeltek, azt hatályon kívül kellett helyezni, ugyanakkor tetemes az időmúlás, a vádlottak pedig az eltelt évek alatt soha nem próbálták kivonni magukat az eljárás alól, nem próbáltak szökni, elrejtőzni.

A másodfokú határozat kihirdetésén a hallgatóság soraiban mintegy százan ültek, köztük Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke, Gaudi Nagy Tamás volt jobbikos politikus és Budaházy György több tucat szimpatizánsa. Az elsőrendű vádlott hívei a döntés rendelkező részét, valamint a kényszerintézkedések megszüntetését tapssal, éljenzéssel üdvözölték és Budaházy György nevét skandálták, a határozathirdetés végén pedig elénekelték a Himnuszt.

Kapcsolódó Cikkek

  • Sikeres volt a nyári szabadtéri színházi szezon

    Sikeres volt a nyári szabadtéri színházi szezon

    Büszkék lehetünk itt Közép-Európában, mert szinte egyedülálló mennyiségű nyári szabadtéri színházat működtetünk és egyedülálló mennyiségű új produkcióval vártuk a magyar családokat és a külföldről Magyarországra látogató vendégeket – értékelte az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a nyári szabadtéri színházi szezont vasárnap Szarvason.

  • Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

    Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

    Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen, hétfő reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.