2018. május 26., szombat
Evelin, Fülöp

Belföld

A versenyképesség és a termelékenység javítása a következő évek legfontosabb feladata

A versenyképesség és a termelékenység javítása a következő években a legfontosabb feladat Magyarországon – mondta Varga Mihály kijelölt pénzügyminiszter, hozzátéve, ehhez a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét is növelni kell.

Varga Mihály a Zsigmond Király Egyetem Versenyképesség 2018 című konferenciáján elmondta, a termelékenység és a versenyképesség növelése érdekében támogatni kell a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások és termékek előállítását, és hatékonyan segíteni kell az innovációt.


Az egyetemi helyszínre utalva a kijelölt pénzügyminiszter kiemelte: a fiatalok itthon tartása és használható tudással való felvértezése is kulcsfontosságú az ország jövőbeni versenyképessége szempontjából.

A kijelölt pénzügyminiszter kiemelte: egy ország versenyképességének megítélése sok tényezőn múlik, a kormány fegyelmezett költségvetési politikája, a munka becsületének visszaállítása, valamint a lakosság és a családok biztonságának megteremtése mind-mind fontos lépés volt az elmúlt években. Varga Mihály kiemelte: 2013 tavasza óta folyamatosan bővül a magyar gazdaság, és ha egy folyamat öt éven keresztül zajlik, az már fenntarthatónak mondható. Ezzel párhuzamosan évről-évre


csökkent a munkanélküliségi ráta, a 2010. évi 12 százalékról napjainkra 3,8-3,9 százalékra esett vissza, miközben egyre kedvezőbben alakultak az államháztartás folyamatai, az államháztartási hiány a maastrichti kritérium alá csökkent, az államadósság GDP-arányos szintje évről-évre mérséklődik.

Ez azonban most már kevés, minőségi javulást szeretnénk elérni a munkaerő, az oktatás és az állami szolgáltatások terén – hangsúlyozta Varga Mihály.

Rámutatott: a termelékenység növekedése globálisan is lassul és ezzel párhuzamosan Magyarországon nem javult annyira, mint a szomszéd országokban.

A kijelölt pénzügyminiszter kiemelte: az olcsó munkaerő kora véget ért, jelezve, hogy tartósan kétszámjegyűvé vált a magyarországi bérnövekedés. Aki a bérköltségek alacsony szintjére alapozott, az nem lesz versenyképes hosszú távon – mutatott rá Varga Mihály.

Jelezte: az elmúlt időszakban 50 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, de még mindig 150-160 ezren dolgoznak ebben a programban, a létszámukat azonban tovább kívánja csökkenteni a felálló új kormány.

A miniszter kitért arra is, hogy a versenyszférában dolgozók 70 százalékát a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, fontos azonban, hogy a kkv-k termelékenysége nőjön, ezt a kormány különböző programokkal kívánja segíteni.

Varga Mihály kiemelte: egy ország versenyképessége az adórendszeren is múlik, ebben is komoly verseny van az országok között, a magyar kormány jelentősen csökkentette az adóterheket az elmúlt időszakban. El kell érni, hogy tovább csökkenjenek az adók, de a közterheket maradéktalanul szedjék be. Meg kell valósítani, hogy a magyarországi adóék, azaz köznyelven a bruttó fizetés és nettó jövedelem közötti közterhek szintje 2022-ig a V4 államok átlagos szintje alá essen vissza – jelezte a kijelölt pénzügyminiszter.

Elmondta: ebbe az irányba mutat az a hatéves bérmegállapodás is, amelyet 2016 őszén kötött a kormány a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseletivel.

Varga Mihály szerint a versenyképesség növelése érdekében fontos, hogy a digitalizáció egyre nagyobb teret nyerjen a gazdaságban. A készpénzforgalom jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, el kell érni, hogy a “sárga csekkek tűnjenek el a pénzforgalomból”.

A leendő pénzügyminiszter úgy vélte: a kkv-k versenyképességének erősítése kiemelten fontos, riasztó jelenség többek között az, hogy a kkv-k felének nincs honlapja, a cégek nem rendelkeznek menedzsment ismeretekkel. A magyar kormánynak segítenie kell ezeknek a cégeknek, mert a kisvállalkozások és a nagyvállalatok között a termelékenységben 3-4-szeres különbség tapasztalható – fűzte hozzá Varga Mihály.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte: Magyarországon a GDP jelentős részét az állam újra elosztja, így igen lényeges szerepe van az állami újraelosztás minőségének és szerkezetének az ország jövőbeni versenyképességének alakításában.

Kiemelte: az állammal szemben a minimális elvárás az, hogy ne rontsa a vállalkozások versenyképességét, akkor ronthatja az állam a versenyképességet, ha túl sokat von el a vállalkozásoktól, illetve ha bizonytalan, kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremt.

Az ÁSZ elnöke rámutatott: Magyarország 2018-2022 évekre vonatkozó konvergenciaprogramjából kiolvasható, hogy a kormány a következő években is a gazdaság “fenntartható kifehérítése” politikáját követi majd, azaz be fog vezetni újabb adóelkerülés elleni intézkedéseket, ilyen lesz például a már ez év augusztusában induló online számlázás.

Domokos László rámutatott: a kormány ugyanakkor célul tűzte ki az adóterhelés mérséklését, azaz hogy az adó- és járulékbevételeknek a GDP-hez viszonyított aránya a 2016. évi 39,2 százalékról 2019-re 37, 6 százalékra, 2022-re 35,5 százalékra csökkenjen. Ennek megvalósulása nagymértékben hozzájárulna a versenyképesség növeléséhez – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Kapcsolódó Cikkek