EUR: 322,77 Ft
CHF: 281,53 Ft
2018. október 20., szombat
Vendel

Belföld

Charlie: Amióta Somló meghalt, nem járok sehova

Budapest Díszpolgára címmel tüntette ki Charlie-t a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosi díszpolgárokat bemutató sorozatunk nyitórészében a kiváló zenészt – aki tavaly ünnepelte hetvenedik születésnapját – kérdeztük. Charlie barátjáról, Somló Tamásról is mesélt.

– Ön ahhoz a generációhoz tartozik, amely végigkísérhette Nagy-Budapest megszületését és kiteljesedését. Nagyon más lett a város mondjuk a hatvanas évekhez képest?


– Budapest mindig is izgalmas hely volt, de mostanában páratlan fejlődésen megy keresztül. Egy csoda. Azok a problémák, amelyekkel más világvárosokban is szembe kell nézni, itt is jelentkeznek. A forgalomra és a parkolásra gondolok. Amióta a II. kerületben lakom, tapasztalom, hogy milyen nehéz a Hűvösvölgyi úton csúcsidőben hazajutni. De Budapest lényege, szellemisége akkor is fantasztikus.

– Nagyon sokat utazott a világban. Nem maradt volna ott sehol?


– Tényleg megadatott, hogy olyan helyekre jutottam el, ahová mások nehezebben vagy egyáltalán nem. Nem csak Nyugat-Európába, Keletre is. Én akkor kezdtem muzsikálni a hetvenes években Dubajban, amikor még csak két szálloda létezett ott, a szabadidőnkben összejöttünk a brit zenészekkel. De bejártam az Öböl több országát is, zenéltem a Közel-Keleten, például Bejrútban. Nem akartam sehol ott maradni, várt itthon a család, a barátaim, a szüleim. Így is sajnálom utólag, hogy a fiam, Ákos gyakorlatilag nélkülem nőtt fel.

– Vannak kedvenc helyei a városban?

– Régen volt pár hely, ahol a zenészek találkoztak. Ilyen volt az Erzsébet söröző, a kis Royal és a legendás ORI büféje. Később volt még egy hely, az Operával szemben, ahová Somlóval és néhány más barátommal jártunk, de az megszűnt.

– Akkor most nincs törzshelye?

– Amióta Somló meghalt, nem járok el sehova. Az unokámmal töltöm az időt, alig várom, hogy hazaérjek hozzá.

– Pedig buli most is akad bőven.

– Az biztos. Kiváló zenészekkel muzsikálok együtt, van, akit 45 éve ismerek, ezeknek mindegy, milyen stílust kell játszani, mindegyikben otthon vannak. Jó a csapat, és hívnak is bennünket mindenhová. A Tabánban szerintem még soha nem voltak annyian, mint a mostani május 1-jén, amikor mi is felléptünk. Itt a nyár, a legkülönbözőbb koncerthelyeken adunk műsort. De nem csak itthon. Megyünk Erdélybe, Máltára, Londonba. Sőt a múltkor nagyon jól elbeszélgettünk a svéd nagykövettel, meséltem neki a svédországi utazásaimról. Megtetszettem neki, mert már szó van egy stockholmi fellépésről.

– Nagyon sok kitüntetést kapott már. A díszpolgári címet hová helyezi a sorban?

– Nem hajtok a díjakra, de jólesik az elismerés. Ennyi év tapasztalatával a hátam mögött pontosan tudom, milyen nehéz egy tehetséges embernek feltűnnie és megmaradnia ezen a pályán. Szerintem csak tehetséggel ma még nehezebb befutni, mint régebben, nagyon sok minden kell a sikerhez. Én sosem tudtam igazán menedzselni magam, és nem voltam hajlandó rossz alkukat kötni. Ezért esik jól, hogy mindemellett elismerik azt, amit évtizedek óta csinálok. Megtisztelő ez az elismerés.

Kapcsolódó Cikkek