EUR: 316,68 Ft
CHF: 278,76 Ft
2019. február 21., csütörtök
Eleonóra

Belföld

Magyarország az elmúlt években fejlődött a digitalizáció terén

Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) szerint az elmúlt néhány évben Magyarország átlagos ütemben fejlődött a digitalizáció terén, 2018-ban az uniós tagállamok között a 23. helyen áll – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A közlemény szerint Magyarország viszonylag jól teljesít, a tagországok között a 18. helyen áll az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető.


A mérőszámok azt mutatják, hogy az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot. A mutató szerint a magyar internethasználók 84 százaléka használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban. Ebben a tekintetben az uniós átlag 65 százalékos. A magyar internetezők 85 százaléka olvas online híreket – az EU átlaga 72 százalék – és 59 százalékuk bonyolít videohívásokat, amíg az uniós átlag itt 46 százalék.

A humán tőke területén Magyarország eredménye azonban elmarad az átlagtól, a tagországok között a 21. helyre került, mivel a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Noha az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket – közölték.


Kiemelték, hogy a helyzet ugyanakkor valamelyest javult a digitális közszolgáltatások területén, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen.

Az unió egészét nézve a bizottság tájékoztatása szerint tavaly kismértékben szűkült a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett tagállamok közötti különbség. Mint írták, az internetezők körében a telefon- és videohívásokkal kapcsolatos szolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben.

A hálózati összekapcsoltság összességében javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez. Lassú növekedésnek indult a digitális szakértők száma is, ugyanakkor az európaiak 43 százaléka még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Folyamatos a vállalkozások digitalizálódása is, és az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat – derült ki a felmérésből.

Kiemelték továbbá hogy Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést, az EU egészének azonban javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését – tették hozzá.

Az unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, valamint a digitális közszolgáltatások területén.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Nem túl jó a levegő Debrecenben

    Nem túl jó a levegő Debrecenben

    Kedden a riasztási, szerdán a tájékoztatási küszöbértéket haladta meg a szálló por légköri koncentrációja Debrecenben – közölte a városháza sajtószolgálata csütörtök reggel az MTI-vel.

  • Magyar-román kórházi együttműködés indul

    Magyar-román kórházi együttműködés indul

    Több mint 13 millió euróból (4,1 milliárd forintból) kezdődnek egészségügyi fejlesztések egy román-magyar uniós program segítségével a romániai Szatmár megye, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három kórházában.

  • Ezekre költöttek a legtöbbet a magyarok

    Ezekre költöttek a legtöbbet a magyarok

    Élelmiszerre 1835 milliárd forintot költött tavaly a lakosság, háztartási vegyi árura és szépségápolási termékekre pedig 448 milliárdot, az előbbi 7, az utóbbi 8 százalékos növekedés az előző évhez képest; az élelmiszerek közül a hús, a sör és a sajt forgalma emelkedett ki – ismerteti a csütörtöki Világgazdaság a Nielsen adataira hivatkozva.