EUR: 324,63 Ft
CHF: 281,54 Ft
2018. június 22., péntek
Paulina

Külföld

Megfejtették, hogyan rejtőznek el alvó mellrákos sejtek más szervekben

Amerikai tudósok megfejtették, milyen mechanizmus révén maradhatnak észrevétlenek a mellrákos sejtek más szervekben, hogy évekkel a gyógyulás után újra feléledjenek.

A Nature Communications aktuális számában megjelent tanulmány szerzői emberi sejtekkel és egerekkel végzett kísérletekben kimutatták, hogy ha gyógyszerrel vagy génmanipulációval beavatkoznak ebbe a mechanizmusba, az megbénítja a rákos sejteket és megakadályozza a terjedésüket. Felfedezésük a mellrák gyógyításának új, ígéretes terápiájához vezethet.


A mellrákos esetek 90 százaléka áttétes, vagyis a betegség megtámadja a szervezet más részeit is. A tudósok sokáig nem értették, hogy rejtőzhetnek a mellrákos sejtek éveken, néha évtizedeken át “alvó állapotban” más szervekben, és mi idézi elő a felébredésüket. “Eredményeink azt mutatják, hogy a mellrákos sejtek észrevétlen rejtőzését az autofágia nevű sejtmechanizmus teszi lehetővé” – mondta Kent Hunter, a marylandi Országos Rákkutató Intézet (NCI) tudósa.

Autofágia akkor megy végbe, amikor egy sejt – akár egészséges, akár rákos – saját anyagait használja fel a túléléshez, mert veszély fenyegeti vagy tápanyagszegény környezetbe kerül. Ez teszi lehetővé, hogy a hibernációhoz hasonló állapotba kerüljön. A felfedezés segíthet megmagyarázni, miért maradnak a szervezetben mellrákos sejtek olyan gyakran a műtét és a kemoterápia ellenére.


Sok hagyományos rákellenes gyógyszert a sejtosztódás megakadályozására fejlesztettek ki. Az alvó sejtek azonban nem osztódnak gyakran, ezért úgy vélik, ezek a gyógyszerek hatástalanok ellenük. “Mivel a test ismeretlen szervében rejtőznek, a helyi kezelések, így a sugárterápia is hatástalan” – magyarázta Hunter.

Hunter kollégája, Laura Vera-Ramirez és kutatócsoportja alvó mellráksejteket injekcióztak egerekbe. A rágcsálók fele autofágiaellenes gyógyszert kapott, a másik csoport hatóanyag nélküli szert, placebót. Következő kísérletükben megváltoztatták az autofágiát irányító gént. Mindkét módszerrel “szignifikánsan” csökkent a rákos sejtek élettartama és terjedése – írták a tanulmányban.

Az autofágia segítsége nélkül a rákos sejtekben mérgező anyag gyűlt össze és károsította az energiatermelő sejtrészt, a mitokondriumot. Hunter szerint az új gyógyszerekig még hosszú az út, klinikai tesztekkel meg kell vizsgálni, emberek esetében is hatásos-e a megközelítés. És nem tudni azt sem, hogy más rákos daganatok esetében is alkalmazható-e a módszer.

Kapcsolódó Cikkek