EUR: 323,26 Ft
CHF: 282,42 Ft
2018. október 18., csütörtök
Lukács

Belföld

Szijjártó: Lengyelország és Magyarország erős Európát akar

Lengyelország és Magyarország erős Európát akar, olyat, amely képes megvédeni magát, saját határait, polgárainak biztonságát – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Jacek Czaputowiczcsal, a lengyel diplomácia vezetőjével tárgyalt.

A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten Szijjártó Péter elmondta: a magyar kormány kinevezését egy nappal megelőző látogatással a lengyel-magyar kapcsolatok súlyát akarta aláhúzni. Jacek Czaputowiczcsal két olyan ország képviselőiként találkozhattak, amely “véd- és dacszövetségben van”. Ebben az összefüggésben utalt a mindkét országot az utóbbi időben ért brüsszeli bírálatokra.


Mindkét ország képviselői erős Európát akarnak – folytatta, hozzáfűzve: “de az is világos, hogy az erős Európának erős tagállamokon és erős régiókon kell alapulnia”. Éppen ezért az erős Lengyelországra és erős Magyarországra épülő Közép-Európa igenis Európa érdeke – fűzte hozzá.

Czaputowicz szerint hasonló Európa-víziója van az egész visegrádi csoportnak is, versenyképes, nem protekcionista, a nemzeti parlamentekben gyökerező legitimációval rendelkező, demokratikus EU-t akarnak.


A lengyel külügyminiszter hasonlónak nevezte a lengyel és a magyar álláspontot az EU fő kérdéseiben, köztük a 2020 utáni uniós keretköltségvetésre vonatkozóan. A két ország törekedni fog a kohéziós alap és a közös agrárpolitika folytatására, “látva emellett más uniós kérdéskörök fejlődésének fontosságát is”.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország kész-e megvétózni a 2021-2027-es uniós költségvetést, ha a források kifizetését jogállamiság normák betartásához kötik. Leszögezte: míg a kohéziós források odaítélése minden hétéves költségvetési keret készítésekor a viták fókuszában állt, újdonságnak számít, hogy “egyesek a meglévő objektív feltételek mellé szubjektív jogállamisági kritériumokat is társítani kívánnak az EU-s források lehívásánál”.

Magyarország ebben kísérletet lát “egy politikai zsarolási potenciál kiépítésére”, s “nagyon európaiatlan”, az európai értékekkel ellentétes kezdeményezésnek tartja ezt – húzta alá Szijjártó. Rámutatott: az európai jogszabályok világosan beszélnek az uniós források lehívásának módjáról. “Ha ezen valaki változtatni akar, ennek egy világos jogi procedúrán kell keresztül menni” – jegyezte meg.

“Nyugati barátaink úgy állítanák be a forrásokat, mintha ezek valami humanitárius segélyek lennének”, mintha “az ő jó fejségüknek köszönhetnénk, hogy ezeket megkaptuk” – jelentette ki.

Aláhúzta: e források az uniós alapszerződések révén járnak. Felidézte: EU-csatlakozásakor Magyarország és Lengyelország megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, e piacokon nyugati vállalatok “óriási profitokra tettek szert”, Magyarország esetében “minden egyes érkező 1 eurónyi forrásból 70 eurócent visszamegy a nyugat-európai cégeknek”.

Czaputowicz hozzáfűzte: az uniós költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ha e kapcsán akadnának “igazságtalan, átláthatatlan vagy az alapszerződésekkel ellentétes szabályok” – mint amilyen szerinte a jogállamiságra vonatkozó – alig várható, hogy az ilyen költségvetés az összes tagállam jóváhagyását nyeri el.

Az MTI-nek az európai uniós bővítésre vonatkozó kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani. Elégedetlenséget fejezte ki azzal, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg csatlakozásuk céldátumaként, és szorgalmazta: Montenegróval és Szerbiával még idén nyissanak meg minden tárgyalási fejezetet, ezzel a többi nyugat-balkáni ország csatlakozási folyamata is kaphatna lendületet.

Rámutatott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket szerinte az európai és az euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani.

A nyugat-balkáni integráció geopolitikai jelentőségét kiemelte Czaputowicz is. “Ha nem lesz jelen abban a térségben az EU, jöhetnek más szereplők is, akik nem mindig az európai biztonságot részesítik előnyben” – jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság megjelölt egy csatlakozási időtávlatot, “akkor is, ha távoli”. Leszögezte: Lengyelország “teljességgel támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási törekvéseit”.

Kapcsolódó Cikkek

  • Jut elég férőhely vidéken is a hajléktalanoknak

    Jut elég férőhely vidéken is a hajléktalanoknak

    A magyarországi, hajléktalanok számára kialakított férőhelyek csaknem fele vidéki városokban van, ahol férőhelyhiány miatt általában nem utasítanak vissza senkit – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtökön Zalaegerszegen.

  • Buszok ütköztek a XI. kerületében

    Buszok ütköztek a XI. kerületében

    Összeütközött két busz Budapest XI. kerületében, a Jagelló út és a Hegyalja út kereszteződésében csütörtök délután – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.

  • Rengeteg kárt okoznak a poloskák világszerte

    Rengeteg kárt okoznak a poloskák világszerte

    Jelentős, a becslések szerint több milliárd eurónyi gazdasági kárt okoznak világszerte a Közép-Európában, így Magyarországon is megtelepedett észak-afrikai eredetű zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák – mondta Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára az MTI-nek.