2018. december 19., szerda
Viola

Külföld

50 éve lőtték le Bobby Kennedy-t

Ötven éve, 1968. június 5-én követtek el halálos merényletet Los Angelesben a Demokrata Párt elnökjelöltségéért kampányoló Robert F. Kennedy, az ugyancsak merénylet áldozatává lett John F. Kennedy elnök öccse ellen.

Apja, a gazdag üzletember, majd londoni nagykövet Joseph Kennedy kilenc gyermeke közül hetedikként, és harmadik fiúként 1925. november 20-án született. A családban Bobby becenéven emlegetett Robert a második világháború alatt, miután idősebb bátyja hősi halált halt a csendes-óceáni fronton, megszakította harvardi tanulmányait, és a haditengerészethez jelentkezett szolgálatra. A háború után visszatért tanulmányaihoz, 1948-ban szerzett diplomát, majd a Virginia Egyetemen doktorált 1951-ben. 1948-ban a Boston Post tudósítójaként európai és közel-keleti utat tett, ott volt Izrael állam születésénél is.


A hívő katolikus Kennedy fiatalon nősült, házasságából 11 gyerek született, a legkisebb már apja halála után. Ügyvédként és ügyészként az igazságügyi minisztériumban kezdett dolgozni, majd 1952-ben ő vezette bátyja, John sikeres szenátori választási hadjáratát. Ezután apja befolyásának köszönhetően részt vett a Kennedy családdal baráti kapcsolatot ápoló, “vörösfaló” McCarthy vezette bizottság munkájában, de a szenátor által alkalmazott módszerek miatt fél év múlva távozott.

Az ötvenes évek közepén a szervezett bűnözés és a szakszervezetek kapcsolatát vizsgáló McClellan-bizottság főtanácsadója lett, ő világított rá a fuvarozók szakszervezete és a maffia szoros kapcsolatára. Ekkor kezdődött élete végéig tartó viszálykodása James R. Hoffával, a szállítómunkások szakszervezetének vezetőjével. 1960-ban ő vezette bátyja elnökválasztási kampányát, John F. Kennedy győzelme után igazságügy-miniszterként a maffia elleni küzdelemben nagy sikereket elkönyvelő bizottságot hozott létre.


Eleinte bizalmatlan volt a fekete polgárjogi mozgalmat elindító, békés tiltakozó akciók és tüntetések sorát szervező Martin Luther Kinggel, állítólag még lehallgatását is elrendelte. Amikor azonban 1961-ben az alabamai Montgomeryben ellenséges tömeg támadt a tiszteletesre és követőire, négyszáz szövetségi rendőrt küldött védelmükre. Elkötelezett híve volt az egyenlő jogok biztosításának, ellenezte a szegregációt, minisztersége alatt dolgozták ki a polgárjogi törvényjavaslatot, amelyet már Lyndon B. Johnson elnök írt alá 1964 júliusában.

Miután testvérét 1963. november 22-én a texasi Dallasban meggyilkolták, még tíz hónapon keresztül miniszter maradt Johnson elnök kormányában. 1964-ben New York állam szenátorává választották, majd 1968-ban ringbe szállt az elnökségért. A szegények és az elnyomottak felkarolójaként hatalmas népszerűségnek örvendett, június 5-én megnyerte a Demokrata Párt sorsdöntőnek tartott kaliforniai előválasztását is.

Győzelmi beszéde után a Los Angeles-i Ambassador Hotel konyháján át távozott, amikor a 24 éves, palesztin származású Sirhan Sirhan közelről lövéseket adott le rá. Kennedyt három találat érte, életéért huszonhat órán át küzdöttek az orvosok, végül június 6-án belehalt sérüléseibe. Holttestét New Yorkban ravatalozták fel, majd az arlingtoni nemzeti temetőben, bátyja mellett helyezték örök nyugalomra, utolsó útjára több százezren kísérték el.

Az elkövetőt még a helyszínen elfogták, de a tárgyalásra csak 1969 februárjában került sor. A per során a Jeruzsálemben született, de keresztény vallású Sirhan nemegyszer ellentmondásokba keveredett, még beszámíthatóságát is kétségbe vonták, amíg elő nem került jegyzetfüzete. Feljegyzéseiből kiderült, hogy tettét előre kitervelten hajtotta végre, mert Kennedy az 1967-es hatnapos arab-izraeli háború során nyíltan Izrael pártjára állt. Sirhant 1969. április 23-án halálra ítélték, ezt 1972-ben, amikor Kalifornia állam eltörölte a halálbüntetést, életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták. Feltételes szabadlábra helyezési kérelmét 2016-ban tizenötödik alkalommal is elutasították, szabadon bocsátását legközelebb 2021-ben kérvényezheti.

A gyilkossággal kapcsolatban – amiként a bátyja, JFK elleni merénylet esetében is – számtalan összeesküvés-elmélet van forgalomban. A legelterjedtebb szerint a halálos lövést egy másik fegyveres – vagy egy pöttyös ruhás nő, vagy az egyik testőr – adta le, mert Sirhan Kennedy előtt állt, de a végzetes sebet a politikus hátán ütötte a golyó. Ráadásul a helyszínen több golyónyomot találtak, mint ahány lövedék az ő fegyverében volt, a rendőrség ezt azzal magyarázta, hogy egy golyó visszaverődött a falról. Egy másik teória szerint a palesztin merénylőt “valakik” agymosásnak vetették alá, ezért nem is emlékezhetett tettére, majd a gyilkosság után hipnózissal megint törölték a nem kívánatos tudattartalmakat. Az elmélet egyik elágazása szerint a háttérben a CIA állt, de a feltevés hitelességét gyengíti, hogy a bizonyítékként felhozott fotókon és titkos filmfelvételeken látható három CIA-igazgató egyike már az 1960-as évek elején meghalt.

Kapcsolódó Cikkek