2018. december 17., hétfő
Lázár, Olimpia

Belföld

A magyar válságkezelési modell sikeresebbnek bizonyult a mediterrán országokénál

A magyar kormány a mediterrán országokkal szemben felismerte, hogy a 2008-as válság kezelésére a hagyományos recepteket nem lehet alkalmazni – ismertette Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója annak az összehasonlító tanulmánynak a lényegét, amelyet Matolcsy György MNB-elnökkel közösen jegyeznek, a Hitelintézeti Szemle júniusi számának bemutatásán, Budapesten, szerdán.

Palotai Dániel kiemelte: Magyarország a növekedés ösztönzésére és a foglalkoztatás növelésére helyezte a hangsúlyt a válságkezelés és a költségvetés rendbetétele során.


A mediterrán országok megszorításai – például adóemelés, a bérek csökkentése – súlyosították a recessziót – mutatott rá az ügyvezető igazgató. Arra is kitért: a magyar gazdaság teljesítménye már évek óta meghaladja a válság előtti szintet, miközben Olaszország, Portugália és Spanyolország csak most közelítenek ehhez a szinthez, vagy épphogy meghaladták azt, illetve Görögország esetében továbbra is jelentős a lemaradás.

A gazdaság kilábalását a krízisből Magyarországon a monetáris politika is segítette 2013-tól a kamatpolitikán és a növekedésösztönző programokon keresztül – hangsúlyozta Palotai Dániel. Utalt arra is, hogy az eurót használó mediterrán országok rendelkezésére nem álltak személyre szabott monetáris politikai eszközök.


Az ügyvezető szerint a személyijövedelemadó-rendszerekben végrehajtott változások jól érzékeltetik a különbséget a magyar és a mediterrán modell között. Miközben Magyarország bevezette az egykulcsos szja-t, amely mára 15 százalékig csökkent, a mediterrán országokban többnyire növelték a kulcsok számát – amelyek a tanulmány egyik ábrája alapján a 3 és a 48 százalék között mozognak – és az adóterhelést.

Magyarország mára gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatást, az ország éves foglalkoztatási rátája 2007-2008-hoz képest több mint tíz százalékponttal, 68 százalékra nőtt – mutatott rá az ügyvezető igazgató, aki azt is hozzátette, hogy tudomása szerint ilyen léptékű javulásra ilyen rövid időn belül máshol nem volt példa. A tanulmányból kiderül, ezzel a mutatóval Magyarország a vizsgált országok közül az élen jár, egyedül Portugália közelíti meg foglalkoztatásban a magyar rátát, miközben Spanyolország és Olaszország rátája is 60 százalék alatt van, Görögországé pedig 54 százalék körüli.

A tanulmány szerint Magyarországnak és a mediterrán országoknak hasonló problémákkal kellett megküzdeniük a válság kitörésekor: ingatlanpiaci buborék, magas államadósság, külső egyensúlytalanság, munkanélküliség és a növekedés hiánya. A válság előtti helyzet Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban nem pontosan ugyanaz volt, de idővel hasonló helyzet alakult ki.

A szemle másik négy elemzése a fintech-innovációk ösztönzésével, a magyar vállalatok növekedésével, a háztartások jövedelmének alakulásával, illetve a bankrendszer társadalmi felelősségvállalásával foglalkozik.

A júniusi kiadásban két könyvismertető (a viselkedési közgazdaságtan térnyeréséről és a bankválság politikai gyökeréről), továbbá két konferencia-beszámoló (a Budapest renminbi kezdeményezésről és a pénzügyi piacok likviditásáról) is megjelent.

Kapcsolódó Cikkek

  • Csúcson a magyar gazdaság! Még tovább nőtt a GDP-előrejelzés!

    Csúcson a magyar gazdaság! Még tovább nőtt a GDP-előrejelzés!

    A harmadik negyedévi 4,9 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,5-ről 4,6 százalékra – idei GDP-előrejelzését, ugyanakkor 2019-re fenntartja 3,2 százalékos várakozását – közölte a GKI az MTI-vel.

  • Gondoskodás minden élethelyzetben

    Gondoskodás minden élethelyzetben

    Az önellátásra képtelen gyermeküket ápolók és a súlyos fogyatékkal élő hozzátartozóikról gondoskodók egyaránt számíthatnak az anyagi megbecsülésre, ami összesen több mint ötvenezer családot érint hazánkban.