2018. szeptember 18., kedd
Diána

Egyéb VIII.kerület

A Tisztviselőtelep titkai

A Tisztviselőtelepre ma úgy gondolunk, mint a béke szigetére, mint irigylésre méltó lakókörnyezetre. Nem volt mindig az. Korai történetét botrányok szövik át.

Annyiban mindenképpen hasonlított a Ferenc József-i kor székesfővárosa a mai Budapesthez, hogy a prosperáló gazdaságnak köszönhetően az ingatlanárak mindinkább megfizethetetlenek lettek az átlagos pénztárcával rendelkező polgár számára. Új területeket kellett meghódítani. Azok az állami tisztviselők például, akik nem tudtak a belvárosban lakást venni, de minőségi lakóhelyre vágytak, az akkor még Kőbányához tartozó és Józsefvárossal határos területen vásároltak telket és kezdtek építkezni. Így született meg a Tisztviselőtelep, amelynek egyik alapítója volt Tolnai Lajos író, publicista.


Balogh Ákos Gergely egy felújítás alatt álló régi tisztviselőtelepi házban a regényt közlő Pesti Napló oldalainak másolataival
( Fotó: Sáfár Tibor)

Hajdan Babits Mihály bérelt lakást ebben a házban
( Fotó: Sáfár Tibor)

Tolnait szókimondó embernek ismerte környezete. Marosvásárhelyi református lelkészként például az istentiszteleten, a közösség füle hallatára prédikálta ki azokat, akik szerinte nem a keresztyén erkölcs szerint élték az életüket. Ilyen kendőzetlen stílusban írta újságcikkeit, novelláit és regényeit is. A Pesti Naplóban folytatásokban kezdte közölni 1890-ben Új föld, új szerencse című regényét, amelynek alakjait a közvetlen környezetében található emberekről mintázta. A történetben minden van, ami a sikerhez kell: politika, szerelem, elszegényedő jó emberek, az elesetteken élősködő uzsorás. A baj csupán az volt, hogy a telep lakói magukra ismertek a regényben, és heves tiltakozásukkal erős nyomás alá helyezték a Pesti Napló szerkesztőségét, amely le is tiltotta a további folytatások megjelenését. Sőt a tüntetés annyira jól sikerült, hogy a regény kiadására sem mert vállalkozni senki.

A mű tehát arra várt, hogy újra felfedezzék, ami Balogh Ákos Gergelynek köszönhető. A Reakció Kiadó szerkesztője meglátta a lehetőséget Tolnai művében. A szerzőt a modern magyar irodalom előfutárának tartják, az első igazán kritikus hangú, a társadalmi igazságtalanságokra rezonáló írónak, aki olyan nagyságokra hatott, mint Mikszáth, Tömörkény, Móricz. Jogos tehát az a kiadói feltételezés, hogy a regény szélesebb érdeklődésre tarthat számot.


A megjelenés napján (ez az Ünnepi Könyvhét nyitónapja volt) a kiadó tisztviselőtelepi sétát szervezett a sajtó számára. Ezen – amellett, hogy a résztvevők megtekinthették az író, illetve az uzsorás Hauser házát, továbbá azt az épületet, ahonnan Babits Mihály tanár úr vágyakozott a belvárosba – fény derült olyan titkokra például, hogy ki is volt az a Rezső, akiről a telep pompás terét elnevezték, és hogyan lehetséges, hogy most ugyanannak a közterületnek az egyik felét Miasszonyunk terének, a másik felét pedig Szenes Iván térnek hívják. A Reakció Kiadó a széles közönség számára is szervez ilyen sétát június 16-án és 17-én, ezekre a következő webcímen lehet jelentkezni: https://hosszulepes.org/hu/seta/uj-fold-uj-szerencse.

Kapcsolódó Cikkek

  • Tovább növelte előnyét a Ferencváros

    Tovább növelte előnyét a Ferencváros

    A Budapest Honvéd vendégeként 1-0-ra győzött a Ferencváros az NB I-es labdarúgó-bajnokságban, így a tabellán négy pontra nőtt a különbség a listavezető és a második helyezett Honvéd között.

  • Újabb többmilliárdos beruházás

    Újabb többmilliárdos beruházás

    Lassan megszokottá válnak Debrecenben a nagyberuházások. Ezek közé tartozik az Egyetem téri campus területén csaknem hárommilliárd forintból, 2019 végére felépülő modern, többfunkciós tanulóközpont is.

  • A Vass Lajos a kézisek második otthona lesz

    A Vass Lajos a kézisek második otthona lesz

    Birtokba vehették a diákok a Vass Lajos Általános Iskolában nemrég elkészült új kézilabdapályát, amely a kormány hárommilliárd forintos „Rekortánpálya-fejlesztési programja” részeként, a Magyar Kézilabda Szövetség beruházásában valósult meg idén nyáron.