EUR: 326,10 Ft
CHF: 280,45 Ft
2018. július 19., csütörtök
Emília

Belföld

Az ország szuverenitását és biztonságát garantálja az alaptörvény-módosítás és a Stop Soros

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország szuverenitását és biztonságának garantálását szolgálja az Országgyűlés által szerdán elfogadott hetedik alaptörvény-módosítás és a “Stop Soros” törvénycsomag.

Gulyás Gergely csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, az elfogadott jogszabályok gyakorlati alkalmazása kizárja, hogy Magyarország bevándorlóország legyen.


Hozzátette: az alkotmánymódosítás kimondja az idegen népesség Magyarországra telepítésének tilalmát és az első biztonságos ország elvét.

A kollektív csoportos kitelepítés is tiltott – folytatta – , ugyanúgy a kollektív csoportos betelepítés tilalmát is indokolt, hogy tartalmazza az alkotmány.


Az első biztonságos ország elvéről azt mondta, ha ezt a genfi konvencióból következő elvet valamennyi uniós tagállam alkalmazta volna, a belpolitikai válságot is előidéző európai vitákat lehetett volna elkerülni.

Az első biztonságos ország elve azt jelenti, hogy ha valaki menekült – saját hazájában üldözik – , akkor a menedékjogot az az ország biztosítsa neki, ahol először van biztonságban – magyarázta, hangsúlyozva, a menekült nem választhatja meg, hogy melyik országban akar élni.

Gulyás Gergely szerint a “Stop Sorossal” lehetővé válik, hogy a törvénytelen bevándorlás szervezését az eddigieknél is hatékonyabban akadályozzák meg.

/Fotó: MTI – Koszticsák Szilárd

A két törvény elfogadásával a Fidesz-KDNP választási ígéretét tartotta be – közölte.

Elmondta, a választási kampányban az átláthatóság és a transzparencia jegyében egyértelművé tették, milyen szándékaik vannak a bevándorlás korlátozására, ezért terjesztették be még februárban az Országgyűlésnek a törvényjavaslatokat.

Megjegyezte, bár voltak változtatások a törvényjavaslatokon, de alapvetően az eredeti szándék módosítása nélkül fogadták el azokat.

Örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés messze a kormánypártokat meghaladó többséggel fogadta el a törvényjavaslatokat. Ugyanakkor ez nem jelenti azt – mondta – , hogy a jogszabályok elnyerték volna az ellenzék többségének támogatását. “Az ellenzék többsége továbbra is bevándorláspárti álláspontot foglalt el” – fogalmazott.

Reményét fejezte, hogy a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi vitában számíthatnak az ellenzékre és nem folytatódik a lejáratás az európai fórumokon.

Egy kérdésre azt mondta, nem számítanak szankcióra a törvények elfogadása miatt, de vitákra igen, mert a brüsszeli bizottság bevándorláspárti.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálni azt a hírt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök július elején találkozik Angela Merkel német kancellárral. Mint mondta, a diplomácia szabályai szerint a meghívó félnek kell közölnie részleteket a látogatásról.

A politikus ugyancsak nem kívánta kommentálni a német belpolitikai történéseket. Azt azonban elmondta, ha a magyar álláspontnak megfelelően megvédik az unió külső határait, akkor az a probléma, ami vitára ad okot az uniópártok (a CDU és a CSU) között, nem létezővé válik.

Arra a kérdésre, hogy egy törvényjavaslat lehetővé tenné az ötmilliós miniszteri fizetéseket, Gulyás Gergely közölte, a kereteket rögzíti a javaslat, a miniszterelnök szabadon állapítja meg a miniszterek bérét. A törvényjavaslat azt a lehetőséget biztosítja, hogy a miniszter legalább annyit keressen, mint az általa felügyelt cégek vezetői – magyarázta.

Rögzítette: a miniszterelnök fizetése nem változik, de az előfordulhat, hogy a miniszter fizetése magasabb lesz, mint a kormányfőé.

Szóba került, hogy az Egyesült Államok kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából és hogy Magyarország tervez-e ilyet. A miniszter közölte, tiszteletben tartják egy szuverén állam döntését. Hozzátette: Magyarország sem örül annak, hogy az ENSZ számtalan emberi jogi testülete, megbízottja nemcsak az emberi méltóság védelmét, az alapvető emberi jogok garantálását tekinti céljának, hanem aktív politikai tevékenységet folytat. A magyar kormány hasonló döntést eddig nem hozott – jegyezte meg.

A miniszter megerősítette azt a sajtóhírt, hogy augusztus 1-jétől Szalay-Bobrovniczky Vince – jelenlegi finnországi nagykövet – a civil szervezetekkel foglalkozó helyettes államtitkár lesz a Miniszterelnökségen. Gulyás Gergely a kinevezést azzal magyarázta, hogy a tárca alá került a közel hétmilliárd forintos Nemzeti Együttműködési Alap, amelyet eddig is helyettes államtitkár felügyelt.

A Czeglédy-ügy károsultjaira vonatkozó kérdésre elmondta, június 30-ig nyújthatják be a kárigényüket az érintettek, ezt követően összesíti azokat a kormány és biztosítja a szükséges forrásokat.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek finanszírozása miatt kialakult vitáról kérdésre közölte, ma Magyarország egy évben mintegy 70 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre, innovációra. A cél az, hogy az MTA és a kormány között megegyezés jöjjön létre, ezért tárgyal Palkovics László innovációs miniszter az akadémia vezetésével – mondta.

Hozzátette: megegyezés közeli a helyzet, mert azt mindenki elfogadja, hogy ha a kormány és az akadémia közös célok érdekében együttműködik, akkor ez az állami pénzösszeg jobban hasznosul. Az MTA alkotmányos önállóságot ez semmilyen formában nem veszélyezteti, hiszen minden, az akadémia fenntartására vonatkozó költség az MTA költségvetésének részét képezi, kizárólag a kutatásokkal kapcsolatos, a kormány és az akadémia közötti szorosabb együttműködést tűzték ki célul – fejtette ki.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek