2018. november 15., csütörtök
Albert, Lipót

Belföld

Dél-Korea lekörözte Európát – Hol áll hazánk a Magyar Feltalálók Napján?

Szent-Györgyi Albert, Irinyi János, Kandó Kálmán, Bánki Donát, vagy éppenséggel Puskás Tivadar. Olyan magyarok, akik éles elméjükkel, kreativitásukkal tudtak valami igazán nagyon alkotni. Vajon sikerül ez manapság is? Ezen a napon ünnepeljük a Magyar Feltalálók napját.

Egyre többször halljuk azt a szót, hogy innováció. Nagyjából sejtjük, hogy mi is lehet, de talán nem mindenki tudja az igazi értelmét. Pedig most már ilyen miniszteri tárcája is van a kormánynak. Annak idején Bíró László József a golyóstollat, Irinyi a biztonságos gyufát, míg Kandó Kálmán a villanymozdonyt találta fel. Nem beszélve a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertről, aki a C-vitamint fedezte fel. Az ünnepnap alkalmából Dr. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára nyilatkozott a Lokálnak.


Szent-Györgyi Albert

– A jólétünk anyagi alapját megteremteni egy olyan országban, mint hazánkban – ahol a természeti erőforrások viszonylag korlátosak – csak az innováció révén lehetséges. Az innováció nem más, mint valami új és meglepő, műszaki területre vonatkozó gondolatnak, azaz találmánynak üzleti hasznosítása – mondta lapunknak Vedres András, akit arra kértünk, hogy adjon egy kis nemzetközi kitekintést arról, hogy milyen szerepet foglalunk el mi magyarok jelenleg a „feltalálásban” a világ országai között.

 

Vedres András kiemelte, hogy a Föld lakóinak száma exponenciálisan nő, jelenleg már több mint hét milliárdan lakjuk bolygónkat, míg a rendelkezésre álló anyag és energia mennyisége ugyan annyi, mint az első emberpár megjelenésekor volt. Az ellátás gyakorlatilag már csak egyre nagyobb számban kiagyalt új műszaki megoldások, a találmányok, és azok hasznosítása, az innováció révén lehetséges. Ezért az új találmányok számának szükségszerűen növekedni kell. A XX. század első harmadáig a világon évente egyformán 3-400 ezer új megoldás született, majd a század végére ez másfél millióra növekedett. Mára ez a szám megduplázódott. A növekedés üteme 3 és 9 százalék között volt, amit csak a 2008. évi gazdasági világválság szakított meg egy évre.


A főtitkár elmondása szerint 2016-ban a világon közel hárommillió új találmányt nyújtottak be szabadalmaztatásra. Ezek 38 százalékát a kínai feltalálók alkották, őket követték az USA (20%), a Japán (11%), Dél-Korea (7%) feltalálói, míg kontinensünk alkotói, az európaiak, 6 százalékkal járultak hozzá a technológiai fejlődéshez. A maradék több mint 150 ország összesített súlya18 százalékos csupán.

Megállapíthatjuk, hogy az új műszaki alkotások több mint felét Ázsiában hozták létre, Európa ebben a tekintetben jelentéktelenné zsugorodott. Dél-Korea 51 millió lakossal, több találmányt képes szabadalmaztatni, mint a tízszer több emberfőt felvonultató EU. Ez egy hatalmas csoda, amelyet csak az ért meg, aki ismeri kissé a koreaiakat és az ottani helyzetet.

Vedres András elmondása szerint Magyarországon a feltalálói aktivitás sajnálatos módon folyamatosan csökken a rendszerváltozás óta. Ehhez néhány számadatot is mellékelt a főtitkár.

– A Magyar Szabadalmi Hivatalt 1895-ben hoztuk létre. Azóta pontosan regisztráltak minden találmányt, amelyet szabadalmaztatásra bejelentettek. A magyar feltalálóknak közel 135 ezer szabadalmat adtak meg a XX. században. Tisztán kapitalista viszonyok között 82 ezer szabadalmunk született, míg 1950-től 2000-ig 53 ezer. Ez egy nagyfokú hanyatlás, amely aligha magyarázható az 1920-ban bekövetkezett trianoni népességvesztéssel. Sőt Trianon után az ország szellemi téren nem roppant össze. Horthy Miklós kormányzósága alatti időszakban mutatott teljesítményünk a negyedszázados találmányi rekordunk. Az államosítás, a Rákosi-kor és az 56-os forradalom időszakában alig jöttek létre műszaki alkotások.

– Az új évszázad első évtizedében a hazaiak szabadalmi bejelentéseinek száma 800 és 900 között mozgott, majd 2010-től mostanáig ez a szám hatszázas érték körülire csökkent. 2016-ban a hazai feltalálás kissé rosszabb helyzetbe került, mint 1944-ben a nagy világégés idején volt. Ezt mutatja az, hogy akkor 288 magyar találmányi bejelentés nyert szabadalmat, míg 2016-ban 151 alkotás kapott oltalmat – mondta lapunknak Vedres András, aki a vélhető okokról is beszélt.

– Maga a „feltalálás” három okra vezethető vissza. A szükségre – ez a legfontosabb hajtóerő – az érdekre és az alkotó szenvedélyre. Mivel a hazai termelés igénye a számoknak nagyjából megfelelő, nincs igazán szükség újításokra – mondta Vedres András, aki arról a sajnálatos tényről is szót ejtett, hogy a hazai találmányi bejelentések mindössze 20 százaléka nyeri el a szabadalmat. Ezzel szemben a világátlag 50 százalék.

Vedres András szerint a 2016-os adatokból számolva a leghatalmasabb innovációs potenciállal a csupán 50 millió lakossal bíró Dél-Korea rendelkezik: 3189 szabadalmi bejelentés esik egymillió lakosra. Ez az érték olyan kimagasló, hogy háromszorosa az USA (914) és Kína (874) értékének, de több mint tízszerese a britekének. (290). Magyarország innovációs potenciálja 74 szabadalmi bejelentés egymillió lakosra vetítve.

 

Elektronikus járműrendszerek fejlesztésében elől járunk

Orbán Viktor kormányfő minden bizonnyal azért hozott létre egy innovációs és technológia tárcát, hogy sikerüljön tovább fejlődni ebben a tekintetben is. Néhány nappal ezelőtt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy konferencián beszélt arról, hogy Magyarországon jelenleg több mint 10 ezer fejlesztőmérnök foglalkozik elektronikus – vezető nélküli – járműrendszerek fejlesztésével, ami kiemelkedőnek számít.

A miniszter az Informatika a Társadalomért Egyesület idén 8. alkalommal megrendezett kétnapos tanácskozásának megnyitóján kiemelte: az ország jó példát mutatott a járműipar átalakítására. Sikerült eljutni odáig, hogy a járműipar szereplői élen járó kutatásokban vesznek részt, aminél lényegesen többet nem tudnak sem Németországban sem Kaliforniában. Több olyan cég működik Magyarországon, amely innen irányít a Szilícium-völgyben működő rendszereket, mert ott van partnere – jelezte, hozzátéve: az ilyen cégek száma a következő években nőni fog.

Kapcsolódó Cikkek

  • Közös európai harccsoportot hoznak létre a V4-ek

    Közös európai harccsoportot hoznak létre a V4-ek

    Közös európai harccsoportot hoznak létre a visegrádi négyek (V4), amely 2019 második felében kezdi meg működését – nyilatkozta a közmédiának Benkő Tibor a V4 tagországok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) védelmi minisztereinek csütörtöki szlovákiai biztonságpolitikai tanácskozását követően.

  • Csaknem másfél ezer céget megkárosító csalókat ítéltek el

    Csaknem másfél ezer céget megkárosító csalókat ítéltek el

    Az elsőrendű vádlottat 4 év, a másodrendű vádlottat 2 év 10 hónap börtönre ítélte csütörtökön a másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék, mert 2011-ben csaknem másfélezer cégtől csaltak ki összesen több mint 40 millió forintot internetes telefonkönyv, illetve nyomtatott és CD formátumú kiadványok készítésére.