EUR: 322,91 Ft
CHF: 285,97 Ft
2018. szeptember 19., szerda
Vilhelmina

Belföld

Egyoldalú képet festett Magyarországról a Bloomberg egy cikke

Egyoldalú képet festett Magyarországról Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a Bloomberg amerikai hírügynökségben június 1-jén megjelent cikk, amelyben Orbán Viktor miniszterelnököt az Európán az utóbbi években végigsöprő és a kontinens megosztásával fenyegető populista hullám kulcsfigurájának nevezték.

A szerkesztőnek címzett, a Bloomberg honlapján szerdán megjelent írásában Kovács Zoltán úgy vélte: a hírügynökség a vádak “szokásos litániáját” tette közzé, egyúttal eltorzította azt is, ami Európa olyan részeiben történik, ahol az emberek nemet mondanak a “korlátozás nélküli, tömeges bevándorlásra”.


A június 1-jén megjelent Bloomberg-anyag szerint a magyar kormányfő bírálói úgy vélik: retorikája szembe megy az Európai Unió alapértékeivel, és aggodalomra ad okot az is, hogy immár egy politikai kapcsolatokkal rendelkező új oligarcha-csoport tartja kézben a magyar gazdaság egyre növekvő hányadát. A hírügynökség filantrópként utalt Soros György Amerikában élő milliárdos üzletemberre, akinek anyagi támogatását egykor maga Orbán Viktor is élvezte. A cikk kitért arra is, hogy a Soros által fenntartott Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA), “amely a nem kormányzati szervezetek egyik legjelentősebb támogatója a világon”, Budapestről Berlinbe kénytelen átköltözni a magyar kormány civil szervezetekkel szembeni “leszámoló hadjárata” miatt.

A magyar kormányszóvivő írásában megjegyezte, hogy “csak kevés tisztán gondolkodó ember nevezné Soros György munkáját filantrópnak”. Szerinte az OSA “ideológiai indíttatású politikai aktivizmust” folytat, és a “leszámoló hadjárat” mindössze azt jelenti, hogy a szinte kizárólag külföldi pénzekből működő civil szervezetekre szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ezek a csoportok nyíltan olyan tevékenységet folytatnak, amellyel “politikai befolyásra törekszenek”, és külföldi finanszírozójuk ideológiai érdekeit szolgálják – állította írásában Kovács Zoltán.


A kormányszóvivő hozzátette: az utóbbi években az Egyesült Államokat és más nyugati országokat különösen foglalkoztatta, hogy esetleg egy külföldi hatalom beavatkozhat a választási folyamatukba. Éppen ezért nem kellene meglepődni azon, hogy Magyarország szigorúbban akarja ellenőrizni ezeket a “külföldi finanszírozású, politikai csoportokat” – fogalmazott Kovács Zoltán.

A Bloomberg cikkében felidézte: Orbán Viktor a választási kampányban azzal tudta növelni támogatottságát, hogy a muszlim bevándorlókat vette célba, akiket “betolakodóknak” nevezett. A magyar állam kerítést húzott fel déli határára a “keresztény Európa” védelmében, és “internáló táborokba kényszerítette a menedékkérőket” – írta az amerikai hírügynökség.

Erre reagálva Kovács Zoltán leszögezte: valóban “inváziónak” lehetett érezni azt, amikor 2015-ben 400 ezer illegális bevándorló lépett be Magyarország területére. A kormányszóvivő megjegyezte, hogy a menedékkérőket nem internáló táborokba kényszerítették, hanem olyan központokat hoztak létre, ahol a menedékkérőknek várakozniuk kellett, amíg ügyüket elbírálták, de onnan bármikor szabadon visszafordulhattak és távozhattak. A kerítéssel kapcsolatban emlékeztetett: a szóban forgó határszakasz egyben a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet külső határa is, és így Magyarország “szolidaritásból” Európa határát is védi.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek