2018. október 20., szombat
Vendel

Belföld

Elpusztítják a tengerek élővilágát a műanyagok

Halak, rákok, csigák, tengeri emlősök, csodás növények és közel 269 ezer tonna, lebegő műanyag. Mindez a világ tengereiben, óceánjaiban található. A szennyezés nagyjából 1300 kék bálna tömege. Ma van az óceánok világnapja. Tegyünk valamit a tengerekért és az élővilágukért, amíg nem késő.

Sokan természetesnek veszik, hogy egy-egy bulin műanyag pálcikával keverik meg a koktéljukat, a gyorséttermekben műanyag szívószálon keresztül szürcsölik az üdítőt és műanyag fültisztító pálcikákat használnak. Az Európai Unió most arra készül, hogy a tíz legelterjedtebb egyszer használatos műanyag terméket, köztük ezeket betiltsa. Ám ez önmagában még nagyon kevés ahhoz, hogy a Föld hatalmas vízfelületei ne váljanak egy hatalmas műanyag szemétteleppé.


Scheveningen, 20016. június 23.
Boyan Slat holland feltaláló találmánya, az óceánok tisztítására megtervezett Ocean Cleanup nevű tengeri szerkezet az Északi-tengeren, a hollandiai Scheveningen partjai előtt 2016. június 23-án. Ezen a napon kezdődött meg az óceánok műanyag hulladékainak eltakarítására szolgáló Ocean Cleanup tesztelése. (MTI/EPA/Remko De Waal)

A Föld óceánjaiban több mint 268 940 tonna műanyag lebeg. Ez több mint 1.300 kék bálna hihetetlen tömege – írja a www.marineconservation.org.au

Miután a műanyag az óceánban van, a tengeri állatok egyre nagyobb szenvedésnek vannak kitéve, ugyanis bekerül a szervezetükbe ez az emészthetetlen anyag, amely fulladást, vagy éhezést eredményez. Senki ne gondolja, hogy a műanyagot könnyű eltávolítani, ugyanis egyre kisebb és kisebb darabokra esnek szét. Több mint 800 fajról tudják, hogy elfogyasztották vagy beleharaptak a tengerekben található műanyag darabokba. Mindez évente több százezer állat halálát jelenti.


A portál arról a döbbenetes tényről is beszámol, hogy már több műanyag hulladék van a Csendes-óceánon, mint a plankton és becslések szerint 2050-re több műanyag lesz a vizekben világszerte, mint hal.

Rendkívül fontos a szelektív hulladékgyűjtés
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Egy megrázó tanulmány szerint az ausztrál Vészmadár fiókái 90-100 százalékban tartalmaznak műanyagot is. 2011-ben egy kismadárnak több mint 275 darab műanyagot találtak gyomrában. Ez annyi, mint egy átlagos testalkatú ember gyomrában tíz kiló műanyag.

Amerikai tudósok kiszámolták az összes gyártott műanyag mennyiségét, és a számot 8,3 milliárd tonnára helyezték. –írja a bbc.com. Ezt a megdöbbentő mennyiséget alapvetően csak az elmúlt 65 év során hoztak létre.

A 8,3 milliárd tonnát úgy képzeljük el, mint nagyjából 25 ezer Empire State Buildings New Yorkban, vagy egymilliárd elefánt.

A teljes műanyag termelés több mint 70 százaléka jelenleg hulladék, melyekből rengeteg kerül az óceánokba is.

Hatalmas mennyiséget használunk fel műanyag palackokból
MTI Fotó: Kallos Bea

„A „Műanyag Bolygó” felé haladunk, és ha nem akarunk ilyen típusú világban élni, akkor újra meg kell gondolnunk, hogyan használunk bizonyos anyagokat, különösen műanyagokat” – mondta dr. Roland Geyer a BBC News-nak.

A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint csak az elmúlt 13 évben 8300 millió tonna műanyag készült. A kidobott műanyag termékeknek nagyjából 9 százalékát hasznosították újra. 12 százalékukat égették el, ám 79 százalékuk a hulladéklerakókba került. A jelenlegi tendenciák 2050-re 12 milliárd tonna hulladékot jeleznek. Az újrafeldolgozási arány 2014-ben: Európa (30%), Kína (25%), USA (9%)

A legnagyobb baj az, hogy az általánosan használt műanyagok egyike sem biológiailag lebontható. Richard Thompson, a Plymouth Egyetem tengerészeti biológia professzora megjegyezte: “Ha a műanyagokat újrahasznosíthatósággal terveznék, szakértők szerint egy műanyag palackot akár 20 alkalommal is újra lehetne hasznosítani.

A Greenpeace máris egy nagyszabású kampányba kezdett, hogy megakadályozzák a műanyagok tömeges megjelenését az óceánokban.

Felhívjják a nagyvállalatokat, hogy cselekedjenek a műanyag lábnyom csökkentése érdekében és hagyják abba az olyan műanyag csomagolások készítését, amelyek egyszer használatosak.

Arra is felszólítják a kormányokat, hogy lépjenek fel e probléma megoldása érdekében olyan zárt hurkú rendszerek létrehozásával, amelyek lehetővé teszik számunkra az anyag visszanyerését és újrafelhasználását, nem pedig a hulladék megsemmisítését. A környezetvédő szervezet szerint még nem késő. Ha mindnyájan együtt dolgozunk a célért, megvédhetjük a világ értékes óceánjait a jövő generációi számára.

Már a Tiszában is sok a műanyag

Sajnos a jelek szerint itthoni vizeink is érintettek a műanyagszennyezéstől. A Parányi Plasztiktalány (PPT) projekt célja nem a pánikkeltés, hanem hogy felhívja a figyelmet a mikroműanyagok egyre súlyosabb problémájára – írja a laboratorium.hu. A “mikromuanyag.hu” oldalon egy mindeddig egyedülálló, hiánypótló tudásbázis született meg, ahol összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, és ugyanitt folyamatosan közlik a felszíni vizeink mikroműanyag-méréseinek eredményeit.

A Parányi Plasztiktalányt elindító, működtető és finanszírozó WESSLING Hungary Kft. környezetvédelmi laboratóriuma tavaly a Tiszán és idén a Tisza-tóban más projektekhez kapcsolódóan elvégzett mérései már sajnos igazolták azt az előfeltevést, miszerint jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. Idén megmérik az Ipoly, a Rába, a Bükkös-patak és a Duna mikroműanyag-koncentrációját (ez utóbbi esetében két ponton: Budapest fölött és alatt is végeznek majd méréseket). Így teljesebb képet adnak arról, mennyire fenyegetik környezetünket a parányi plasztikok.

Kapcsolódó Cikkek