EUR: 323,56 Ft
CHF: 284,52 Ft
2018. szeptember 26., szerda
Jusztina

Külföld

Fordulatot jelez a menekültpolitikában a brüsszeli “minicsúcs”

Angela Merkel német kancellárnak ugyan nem hozta meg az áttörést a minicsúcsként emlegetett vasárnapi brüsszeli találkozó, de a 16 európai uniós (EU-) tagország vezetőjének részvételével folytatott tanácskozás mégis alapvető fordulatot jelez a közösség és Németország menekültügyi politikájában – állapította meg hétfőn két tekintélyes német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Die Welt.

A FAZ az Európa iránya című kommentárjában kiemelte, hogy az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) vitájában – amely arról szól, hogy milyen feltételekkel lehet megtagadni a belépést az EU-ban máshol már regisztrált, de Németországba beutazni szándékozó menedékkérőktől – a hivatalosan informális munkaértekezletnek nevezett találkozó legfeljebb csak az első lépés a kancellár szerint helyes “európai megoldás” felé, de az már most látszik, hogy “a nyitott határok Európája forog kockán”.


Kifejtették: feltűnő, hogy a menekültügyről folytatott európai vita egyre inkább “restriktív”, korlátozó jellegű. Ezt jelzi, hogy két téma van, amlyeben legalább is lehetségesnek mutatkozik a széles körű egyetértés; az egyik az EU külső határának hatékonyabb biztosítása, a másik pedig a menedékkérőket befogadó táborok kiépítése Európában vagy Afrikában.

A francia-spanyol javaslatban szereplő európai befogadótáborok Emmanuel Macron francia elnök szavai szerint zártak lennének, ami jóval szigorúbb megoldás lenne, mint a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter által javasolt új típusú németországi befogadóközpontok, amelyeket a tárcavezető nem zárt, hanem a menedékkérők előtt nyitott, mozgásukat nem korlátozó intézményként képzel el – mutatott rá a FAZ.


Hozzátette, hogy az egyre inkább korlátozó jellegű vitával egy időben ismét a nyílt tengeren vesztegelnek hajótörött menedékkérőket mentő hajók, mert nincs kikötő, amely fogadná őket. Így három évvel a “befogadás kultúrája” után Európa olyan irányba menetel, amelyet eddig csak a szigorú menekültpolitikát folytató Ausztráliából vagy Amerikából volt ismert.

A Die Welt A német migrációs politika 180 fokos fordulatának kezdete című összeállításában hangsúlyozta, hogy Angela Merkelnek még nem sikerült a máshol már regisztrált és a német határon visszafordítandó menedékkérők visszafogadásáról szóló két-, vagy többoldalú megoldásokat kötnie, vagyis “stratégiája még nem vált be”. A kancellári tisztsége így továbbra is veszélyben van, mert a CSU-s belügyminiszter július elején egyoldalúan, az érintett országokkal kötött megállapodások nélkül elrendelheti a menedékkérők visszafordítását, amit a kancellár ellenez és minisztere menesztésével reagálhat, és így felbomolhat a CDU/CSU pártszövetség, illetve a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormánykoalíciója.

Azonban a vasárnapi brüsszeli találkozó mégis “figyelemre méltó eredményre vezetett: elkezdődött az irányváltás az európai menekültpolitikában” – írta a Die Welt.

Diplomáciai forrásokra hivatkozva hozzátették: a találkozó idejének csupán 10 százalékában beszéltek a menekültek EU-n belüli elosztásáról, 90 százalékban pedig a külső határok védelméről és az EU-n kívüli országokkal folytatandó együttműködésről volt szó.

Kifejtették, hogy az Angela Merkel által szorgalmazott “európai megoldáshoz” jelenleg négy ügyben lehet egyetértést teremteni az EU-tagállamok között. Az első az, hogy az EU-n kívül, úgynevezett harmadik országokban kell felállítani táborokat a menedékkérőknek, és ehhez tízmilliárd eurós nagyságrendű összegeket kell fordítani tranzitországok, például Niger vagy Tunézia támogatására.

Ehhez kapcsolódik a második ügy: az EU-Törökország megállapodás mintájára további harmadik országokkal kell menekültügyi egyezményeket kötni.

A harmadik ügy a Frontex EU-s határvédelmi szervezet megerősítése, és esetleg hatáskörének, felhatalmazásának kiterjesztése.

A negyedik ügy pedig az, hogy az olasz és a máltai parti őrség által kimentett hajótörött menedékkérőket ezentúl nem az EU-ba szállítják, hanem vissza Líbiába, ahonnan elindultak, a civil szervezetek hajói pedig nem köthetnek ki többé Olaszországban és Máltában.

Angela Merkel hajlandó együttműködni ebben az irányváltásban, és így “180 fokos fordulatot hajt végre a német migrációs politikában”. A fokozatos elszakadás a “befogadás kultúrájától” már több mint egy éve zajlik, most pedig “radikális gyorsítás” következik “a bezárkózás új európai politikája” felé – emelte ki a Die Welt.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek