2018. december 11., kedd
Árpád, Árpádina

Külföld

Ismerje meg Szlovéniát!

2018. június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában, ismerje meg az országot!

A délszláv állam Olaszországgal, Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal határos, területe 20 273 négyzetkilométer. A közel kétmilliós lakosság 83,1 százaléka szlovén, magyarnak a legutóbbi, 2002-es népszámlálás alkalmával 6243-an vallották magukat, becslések szerint mintegy tízezer lehet a magyarul beszélők száma. A lakosság többsége, 57,8 százaléka római katolikus vallású. A főváros Ljubljana, a hivatalos nyelv a szlovén, a hivatalos fizetési eszköz az euró.


Gazdaság: Szlovénia a régió egyik legsikeresebb és legstabilabb gazdaságú állama, amely az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül elsőként, 2007-ben vezette be az eurót. A Balkán és Nyugat-Európa között elterülő stratégiai fekvésű ország kiváló infrastruktúrával, jól képzett munkaerővel rendelkezik. Az exportorientált gazdaságot a kiviteltől való függőség miatt súlyosan érintette a 2008-as globális gazdasági-pénzügyi válság, a kilábalást nehezítette a tőkehiányos, rossz hitelekkel küzdő bankszektor. Az Európai Bizottság jóváhagyása után 3,3 milliárd euróval tőkésítették fel a 60 százalékban még mindig állami tulajdonban lévő bankokat. 2014-től a nagyobb európai piacok kereslete nyomán megélénkült az export, megnőtt a fogyasztás, a munkanélküliségi rátát 7 százalék alá szorították. A gazdasági növekedés 2017-ben 4 százalékos, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 34 100 dollár, az infláció 1,6 százalékos, a munkanélküliség 6,8 százalékos volt.

Történelem: Szlovénia 1278-1918 között Habsburg uralom alatt állt, majd az első világháború után megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszláv Királyság) részévé vált. 1945-ben a szocialista Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett, szuverenitását és függetlenségét 1991. június 25-én nyilvánította ki. Két napra rá a jugoszláv hadsereg megtámadta, a háború az 1991. július 7-én aláírt “brijuni nyilatkozattal” ért véget. A szlovén állam függetlenségét 1992. január 15-én nemzetközi szinten is elismerték.


Államszervezet: Az 1991 végén életbe lépett alkotmány szerint a köztársaság élén a közvetlenül, öt évre választott, egyszer újraválasztható elnök áll. A tisztséget 2012 óta Borut Pahor tölti be.

A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A felsőház, az Államtanács (Drzavni Svet) 40 tagját egy elektori kollégium választja meg öt évre, az alsóház, az Országgyűlés (Drzavni Zbor) 90 tagja közül 88-at négy évre, közvetlenül választanak, 1-1 képviselőt az olasz és a magyar kisebbség küld a törvényhozásba. A legutóbbi, 2014. július 13-i előrehozott választásokon a balközép SMC (Miro Cerar Pártja, később Modern Közép Pártja) 36 mandátumhoz jutott, a koalíciós kormány a politikában újoncnak számító Miro Cerar vezetésével lépett hivatalba. A választást Cerar 2018. március 14-i lemondása miatt kellett egy héttel előrébb hozni. A kormányfő azért távozott, mert a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a Koper-Divaca vasútvonal második vágányának építéséről 2017. szeptemberben rendezett – egyébként érvénytelen – népszavazás eredményét, az indoklás szerint a kampányt a kabinet állami pénz felhasználásával finanszírozta, hátrányos helyzetbe hozva a beruházás ellenzőit.

A választásokon 25 párt indul, a közvélemény-kutatások a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki, jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) győzelemét vetítik előre. A magyar kisebbségi képviselői hely megszerzésére ketten pályáznak.

Kapcsolódó Cikkek

  • Erősebb lehet Merkel utódja

    Erősebb lehet Merkel utódja

    Kíváncsian várják az elemzők, hogy elhagyja-e elődje erősen migránspárti politikáját az Angela Merkel pártelnöki helyére hajszállal megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauer. A Nézőpont Intézet ügyvezető igazgatója szerint a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnöke, politikailag akár erősebb is lehet, mint elődje, aki lényegében a migrációs politikájába bukott bele.

  • Elfogadták Soros migránspaktumát

    Elfogadták Soros migránspaktumát

    Elfogadta 150 ENSZ tagállam képviselőjének többsége azt a globális menekültügyi csomagot, amelyről a világszervezet közgyűlése 19-én szavaz majd, de több mint tucatnyi ország lépett ki már a csomag egyeztetési folyamatából.