2018. december 15., szombat
Valér

Külföld

Ismerje meg Törökországot!

Június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban, ismerje meg az országot!

A Török Köztársaság kis része Európában, nagyobb része Kis-Ázsiában terül el. Északról Bulgária, a Fekete-tenger és Grúzia, keletről Örményország, Irán, egy rövid szakaszon a nahicseváni exklávé révén Azerbajdzsán, délről Irak, Szíria és a Földközi-tenger, nyugatról Görögország és az Égei-tenger határolja. Területe 783 562 négyzetkilométer, a mintegy 80 milliós lakosság 70-75 százaléka török, 18 százaléka kurd és szinte teljes egészében szunnita muszlim. Fővárosa Ankara, a hivatalos nyelv a török, a hivatalos pénznem a török líra.


Gazdaság: A dinamikusan fejlődő gazdaság kettős képet mutat. A munkaerő negyedét foglalkoztató hagyományos mezőgazdaság mellett korszerű ipari és szolgáltató szektor épült ki, meghatározó az idegenforgalomból származó bevétel is, valamint stratégiai fontosságú olajvezetékek vezetnek át az országon. A reformok kiváltotta gyors gazdasági növekedést 2013-tól a fő exportpiacnak számító euróövezet gyengélkedése, a szomszédos Irakban és Szíriában fellángoló háború számottevően visszafogta. Kockázatot jelent a magas államháztartási hiány, a belpolitikai bizonytalanság, a terrorizmus veszélye. A gazdasági növekedés 2017-ben 5,1 százalék, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 26 500 dollár, az infláció 10,9 százalék, a munkanélküliség 11,2 százalék volt.

Történelem: A modern Törökország 1923-ban jött létre az egykori Oszmán Birodalom romjain. Az első köztársasági elnök, Musztafa Kemal Atatürk (“a törökök atyja”) a muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab írást latin betűs váltotta fel. A többpárti demokrácia időszakait 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a hadsereg utoljára 1997-ben avatkozott be a politikai életbe, de a hatalom mindannyiszor visszakerült a civil politikusok kezébe. 2016. július 15-én a hadsereg egy része államcsínyt kísérelt meg, a sikertelen próbálkozást az iszlamista Recep Tayyip Erdogan államfő arra használta fel, hogy leszámoljon belső ellenzékével, tisztogatást hajtott végre a közigazgatásban, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a felsőoktatásban és a médiában. Az országban a puccskísérlet óta rendkívüli állapot van érvényben.


Amikor 1974-ben görög katonatisztek puccsal kísérelték meg Ciprus egyesítését Görögországgal, török csapatok foglalták el a sziget északi részét, az itt létrejött török államot egyedül Ankara ismeri el.

A törökországi kurdok 1984-ben kezdtek fegyveres harcba az önálló állam megteremtéséért, a több tízezer halálos áldozatot követelő konfliktust 2013-ban tűzszünet zárta le. A harcok 2015-ben kiújultak, azóta a kurd szeparatisták és az iszlamista szélsőségesek sorozatban követnek el terrorcselekményeket.

Törökország 2016 augusztusában avatkozott be először az öt éve tartó szíriai polgárháborúba, a mérsékelt arab ellenzéket támogatva a konfliktusban.

Törökország 1963-ban kötött társulási megállapodást az Európai Unióval, a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a 35 fejezetből eddig csak egyet zártak le.

Államszervezet: Az 1982-ben elfogadott, többször módosított alkotmány értelmében az egyszer újraválasztható államfőt közvetlenül, öt évre választják. Az első közvetlen elnökválasztást 2014-ben az addigi kormányfő, Recep Tayyip Erdogan nyerte meg.

A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás Nagy Nemzetgyűlés (Büyük Millet Meclisi), amelynek 550 tagját négy évre, közvetlenül választják. A legutóbbi, 2015. november 1-jén tartott előrehozott parlamenti választásokon Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 317, a Köztársasági Néppárt (CHP) 134, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) 59 és a Nemzeti Cselekvés Párt (MHP) 40 mandátumot szerzett. 2016. május 24. óta Binali Yildirim a kormányfő.

Törökországban 2017. április 16-án népszavazáson igent mondtak a parlamenti rendszert felváltó elnöki rendszer bevezetésére. A referendumon 51,34 százalék értett egyet a parlament által 2017 januárjában jóváhagyott alkotmánymódosításokkal, amelyek révén egyebek között megszűnik a miniszterelnöki tisztség. A kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnak át, aki ezzel a végrehajtó hatalmat is gyakorolja. A parlamenti helyek számát 600-ra növelik, a képviselők mandátuma 5 évre szól.

Az alkotmánymódosítások a mostani általános választásokkal lépnek életbe. A voksolás eredetileg 2019. november 3-án lett volna, de Erdogan 2018. április közepén bejelentette a szavazás előrehozását. Az elnökválasztáson hat jelölt indul, köztük a jelenlegi államfő is. Ha szükséges, július 8-án második fordulót tartanak.

A parlamenti választásokon többek között indul a kormányzó AKP, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával és a parlamenten kívüli, nacionalista Nagy Egység Pártjával közösen, ellenzéki oldalon pedig a Köztársasági Néppárt, a Jó Párt, az Aranykor (vagy Jólét) Pártja és a Demokrata Párt szövetsége.

A külföldön élő törökök már június 7-én megkezdték a szavazást.

Kapcsolódó Cikkek