EUR: 326,49 Ft
CHF: 280,37 Ft
2018. július 20., péntek
Illés

Belföld

Kedvező változások a jövő évi nyugdíjszabályokban

A Parlament előtt fekszik három fontos törvényjavaslat, amelyek érintik a nyugdíjakkal kapcsolatos hatályos rendelkezéseket. A módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeire, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeire vonatkoznak.

Az új szabályok fényében mindenekelőtt megnyugodhatnak azok hölgyek, akik idén vagy jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény egyelőre nem szigorodik. Annak ellenére sem, hogy jövőre már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így egyre több felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti majd ezt a kedvezményes nyugellátást.


Az öregségi nyugdíj jelenleg csak akkor állapítható meg, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi – szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kéri a nyugdíja megállapítását, nem áll biztosítási jogviszonyban.

Ez utóbbi feltétel 2008-ban azért került be a nyugdíjtörvénybe, hogy csak az igényeljen nyugdíjat, aki valóban nem kíván tovább ténykedni a munka világában. Lehet, hogy akkoriban ez volt a jogalkotó szándéka, de semmit sem ért el vele a nyugdíjba készülők adminisztratív terheinek növelésén kívül, hiszen a nyugdíj megállapításához lényegében egyetlen egy napon volt tilos társadalombiztosítási jogviszonyban állni. E rendelkezés miatt a nyugdíja mellett továbbdolgozni óhajtó személy kénytelen volt megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyát a nyugdíj folyósítás kért kezdőnapja előtti napra, amit aztán csak új szerződéssel indíthatott újra – immár nyugdíjasként – a kezdőnapot követő nappal. (A vállalkozói jogviszonyra természetesen nem vonatkozik ez a megszüntetési kötelezettség, viszont a nyugdíjas vállalkozó automatikusan kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.)


Az új törvényjavaslat nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így a jövőben nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt. A kor betöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja mellett kiterjed ez az enyhítés az átmeneti bányászjáradékra, a táncművészeti életjáradékra, a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra is.

A legfontosabb módosító javaslatok közé tartozik, hogy jövőre a saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell járulékokat, a munkáltatójának pedig szociális hozzájárulási adót fizetnie.

A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek 2019-ben már nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíj járulékot (10%) fizetnie. Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást). Így a nyugdíjas munkavállaló nettó bére azonos feltételek mellett 14%-kal emelkedhet jövőre. Viszont nem is illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem.

A saját jogú öregségi nyugdíjast a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális  hozzájárulási adót fizetnie a szocho törvényről benyújtott új törvényjavaslat szerint. Ez nagyon jelentős kedvezmény, mert az 55 évesnél idősebb munkavállalókat alkalmazó munkáltatók egyéb esetekben csak a jövőre 17,5%-os szociális hozzájárulási adó fele, azaz 8,75% mértékéig és legfeljebb 100 ezer Ft bér tekintetében mentesülnének e közteher fizetése alól. A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után viszont a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.

A javasolt változások következtében jövőre már négy nyugdíjas kategóriára is kiterjed a nyugdíjast foglalkoztató szocho-mentessége: a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra, az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára, valamint új kategóriaként a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre.

A nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő munkavégzést érintő kedvező módosítások azonban továbbra sem szüntetik meg azt a korlátozást, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy hasonló köszszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – amelyhez változatlanul szükséges az előzetes kormányzati jóváhagyás – e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt. Emellett a nők kedvezményes nyugdíja mellett munkát végző hölgyekre vonatkozó éves keretösszeget sem törölték még el. E korlátozás alapján a kedvezményes nyugdíj csak addig folyósítható a kereset mellett, amíg ez utóbbi éves összege meg nem haladja a mindenkori minimálbér 18-szorosát. Igaz, ehhez nem az adótörvényeket, hanem a nyugdíjtörvényt kell módosítani, és erre bármikor sor kerülhet.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

Kapcsolódó Cikkek

  • A kormány folytatja az oktatási reformokat

    A kormány folytatja az oktatási reformokat

    “Csökkentjük a tanulók, a pedagógusok terheit, megvalósul az intézmények nagyobb szabadsága, és szeretném, ha részesei lennének annak a párbeszédnek, amellyel jobb, versenyképesebb oktatást tudunk biztosítani” – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Bódis József oktatási államtitkár, aki arra is kitért, hogy a kormány ebben a ciklusban is folytatja a megkezdett reformokat az oktatás átalakítása terén.